Pesti Srácok

Elhunyt Kofi Annan

Elhunyt Kofi Annan

Rövid betegség után szombat délelőtt, 80 éves korában elhunyt Kofi Annan, az ENSZ korábbi főtitkára – olvasható a Twitteren. Az ENSZ kiváló vezetőnek és látnoknak nevezte a diplomatát. 2001-ben Annan és az ENSZ közösen kapta a Nobel-békedíjat.

Kofi Annan 1938-ban született, törzsi vezetők leszármazottjaként, Henry Reginald Annan és Rose Eshun, alias Victoria Annan gyermekeként. Szülei a fante népcsoporthoz tartoztak. 1958-ban a Kumasi College of Science and Technology-n kezdte meg a felsőfokú tanulmányait, majd ösztöndíjjal az amerikai St. Paul-i Macalester College-on tanult tovább.

1962-ben Kofi Annan a WHO alkalmazottja lett és a következő évtizedekben többféle pozícióban is dolgozott a világszervezetnél. Túsztárgyalások levezetőjeként is, pénzügyi menedzserként is tevékenykedett. 1974 és 1976 között a ghánai turizmust irányította. Később ismét az ENSZ-nél dolgozott főtitkár-helyettesként, aztán karrierje csúcspontjaként az ENSZ főtitkárává választották 1996-ban. Ő volt az első fekete-afrikai főtitkár. 2001-ben egyhangúlag újraválasztották. Ebben az évben Nobel-békedíjat is kapott az ENSZ-szel közösen.

A változó világpolitikai súlyú ENSZ elismert vezetője volt, aki nagyobb hatással tudott lenni a nemzetközi diplomáciai folyamatokra, mint elődei és utódai közül többen.

PestiSracok facebook image

Forrás: Wikipedia/Twitter; Fotó: Wikipedia

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.