Pesti Srácok

Gulyás Gergely: tanuljanak, lássanak világot a fiatalok, aztán térjenek vissza szülőföldjükre!

Gulyás Gergely: tanuljanak, lássanak világot a fiatalok, aztán térjenek vissza szülőföldjükre!

Arra bíztatom a fiatalokat, hogy tanuljanak nyelveket, éljenek a külföldi tanulmányi lehetőségekkel, de hosszú távon mindenképpen a szülőfölddel tervezzenek – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson.

Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei és diaszpórában élő egyetemi diákvezetőknek szóló táborában helyesnek nevezte azt a magyar kormányzati célkitűzést, hogy minél több határon túli magyar ember érezze úgy, boldogulni tud a szülőföldjén. Úgy vélte, ezzel nem ellentétes a külföldi tanulás, akár fiatalon a munkavállalás sem. Előadásában rámutatott, hogy a rendszerváltozás sokkhatása után a magyarság nehézségei megmaradtak az egész Kárpát-medencében. Mindenki azt gondolta, hogy a demokratikus szabadság kivívásával természetes lesz az anyanyelven való tanulás, de a nacionalista politika felerősödött a környező országokban, ami a magyarság integrációját és a gyökerek elvágását célnak tekintette. A miniszter kiemelte, hogy ma már sokkal jobb a helyzet minden téren, különösen azért, mert Magyarország gazdaságilag megerősödött, márpedig az anyaország gazdasági erejének a külpolitikai érdekérvényesítésben is jelentős szerepe van – tette hozzá. A politikus szerint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés egyértelmű célja, hogy az anyaország segítse a magyarságot a szülőföldön boldogulásban, ebben pedig a regionális magyar nagyvállalatok jelentik a kulcsot, megerősödtek ugyanis annyira, hogy ott terjeszkedjenek, ahol sok magyar él, majd példaként a Mol-t és az OTP-t említette.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: kulcsfontosságú a magyar kormány számára, hogy Marosvásárhelyen a magyar nyelvű orvosképzés megmaradjon. Közölte: kérték Romániát, hogy ne lépjen fel a magyar nyelvű oktatással szemben, ugyanakkor belpolitikai instabilitás van az országban, ami gyakran a magyar kártya kijátszását, magyarellenes intézkedéseket hoz magával. A miniszter elmondta, amennyiben az orvosképzést mégis beolvasztják a román egyetembe, végső megoldásként a Sapientia Egyetemen indítanak magyar nyelvű orvosi kart. A szlovák belpolitikai válsággal kapcsolatban kifejtette: a V4-ek együttműködése szempontjából bármely kormány meggyengülése a visegrádi kohéziót gyengítheti. Magyarország abban érdekelt, hogy mindenhol stabil kormány legyen, és jelenleg Szlovákiában is stabilnak látszik a kormányzat. A politikus úgy látja, hogy ezzel szemben Romániában nincs stabilitás, ami nem segíti a két ország kapcsolatának erősödését. Megjegyezte: a román példa felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar politikáról a magyar választópolgároknak kell dönteniük, mert ha külső erők beavatkoznak, az rendkívüli veszélyt jelent az ország egészére.

Aggasztó Kárpátalja helyzete

PestiSracok facebook image

Gulyás Gergely aggasztónak nevezte Kárpátalja jelenlegi helyzetét. A Majdan óta a helyzet csak rosszabb lett – jelentette ki, hozzátéve: jelentősen megnőtt a magyarellenesség a növekvő kilátástalanság miatt. Magyarország feladata a folyamatos segítségnyújtás, és ezen a téren nincs ok a szégyenkezésre – vélekedett. A miniszter közölte, hogy az utóbbi években elértéktelenedtek a fizetések Ukrajnában, ezért a férfiak külföldre mentek dolgozni, ami hosszú távon a magyarság lélekszámára tragikus hatással lesz, amit tovább ront az anyanyelvi oktatás tiltása is. Utóbbi ellen a magyar kormány minden eszközzel fellép, az Ukrajna-NATO tárgyalásokat is blokkolják addig, amíg nincs megnyugtató megoldás. A Rákóczi Szövetség 30. alkalommal szervezi meg egyetemi diákvezetőknek szóló táborát augusztus 20. és 25. között, Királyszálláson. Az előadók között van Boross Péter korábbi miniszterelnök, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Intézet Igazgatója, Takaró Mihály irodalomtörténész, Benedek Fülöp, az OTP Bank elnöki főtanácsadója, ügyvezető igazgatója, Kalmár Ferenc András, a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Menyhárt József, az MKP elnöke, valamint Gubík László, a felvidéki Esterházy Akadémia vezetője.

Forrás: MTI. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.