Pesti Srácok

Hetvenhárom éve dobták le Nagaszakira az atombombát

Hetvenhárom éve dobták le Nagaszakira az atombombát

A nagaszaki atomtámadás áldozataira emlékezett Japán csütörtökön. Az Egyesült Államok a második világháború végnapjaiban dobott atombombát a városra; 74 ezer ember vesztette életét a támadásban és utóhatásainak következtében 1945 végéig.

A nagaszaki támadás 73. évfordulójának megemlékezési ünnepségén mintegy 5800-an vettek részt, köztük túlélők, az áldozatok hozzátartozói, António Guterres ENSZ-főtitkár és Abe Sindzó japán miniszterelnök.

A jelenlévők egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének helyi idő szerint 11 óra 2 perckor. Hetvenhárom évvel korábban ebben az időpontban dobták le a Fat Man (Kövér ember) néven is ismert atombombát egy B-29-es bombázó fedélzetéről.

PestiSracok facebook image

- hívta fel a figyelmet Guterres. Ő az első hivatalban lévő ENSZ-főtitkár, aki részt vett a nagaszaki megemlékezésen.

- mutatott rá.

- tette hozzá.

- hangsúlyozta Guterres.

- fűzte hozzá.

Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere a csütörtöki megemlékezésen felszólította a japán kormányt, hogy írja alá a szóban forgó nemzetközi szerződést, és "erkölcsi kötelezettségét teljesítve vezesse a világot az atommentesítés felé".

A nagaszaki támadást három nappal azután hajtotta végre az Egyesült Államok, hogy Hirosimára ledobták az első atombombát. A támadások hatására Japán 1945. augusztus 15-én megadta magát, és véget ért a második világháború.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.