Kegyeleti megemlékezést tartottak a mohácsi csata 492. évfordulóján

Rácz András beszédében a magyar történelem érdekes sajátosságának nevezte, hogy alig több, mint egy hete, augusztus 20-án az államalapító királyt és "a keresztény magyar állam alapítását ünnepeltük, szerdán pedig Magyarország pusztulására, a középkori magyar állam felbomlására emlékezünk". Ezzel párhuzamot vonva szintén sajátosságként utalt a közelmúltban a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói által azonosított, az 1526-os mohácsi csata helyszínén az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyére. A törökök kiűzése után, 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává alakították át, amely így a csata legelső keresztény mementójává, a visszafoglalás szimbólumává vált - tette hozzá.

A mohácsi ütközet nyitott kérdéseire utalva Rácz András felelevenítette: a csata pontos helyszínéről több, mint száz éve zajlanak a viták. Kitért arra is, hogy a több, mint húszezer hősi halott közül csak kevés katona nyughelyét sikerült azonosítani. Rácz András ismertette: a magyar és a két és félszer akkora oszmán sereg összecsapása után a törökök kétezer foglyot végeztek ki. "Valószínűleg az ő csontjaikat rejtik a nemzeti emlékhely területén megtalált tömegsírok" - tette hozzá. Az emlékhely történetét felidézve azt mondta: 1975-ben nyilvánították védett területté, 1976-ban, a csata 450. évfordulójára felépült az emlékpark, amely "azóta is a hazai természetvédelem büszkesége". Az emlékhely a fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából 2011-től megújult formájában várja a látogatókat - ismertette Rácz András.

- fogalmazott. Az ünnepség végén a résztvevők a kopjafájánál rótták le kegyeletüket és helyezték el az emlékezés virágait.

Forrás: MTI; Vezető kép: Honvédelem.hu