Pesti Srácok

Nagy Márton: Magyarország egy újabb felminősítés kapujához érkezett

Nagy Márton: Magyarország egy újabb felminősítés kapujához érkezett

Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten is sor kerülhet - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB alelnöke arra utalva, hogy még idén mind a három kiemelt hitelminősítő intézet felülvizsgálhatja a hazai adósságbesorolást. Az intézetek naptára szerint az S&P augusztus 17-re, a Fitch augusztus 31-re, míg a Moody's november 23-ra ütemezte a hazai adósságbesorolás idei utolsó felülvizsgálatát.

Nagy Márton azt is kifejtette, hogy a hitelminősítők módszertana és a döntéseket követő indoklások az elmúlt évek alatt sokkal átláthatóbbá váltak, ami lehetővé teszi annak pontos feltérképezését, hogy milyen tényezők mozgatják Magyarország hitelminősítését. A jegybank szakértői stábja e módszertanok segítségével folyamatosan elemzi a magyar minősítéssel kapcsolatos kilátásokat. Ez alapján az MNB alelnöke úgy látja, hogy a magyar gazdaság fundamentumai már sokkal inkább hasonlítanak a jelenleginél eggyel jobb, "BBB" osztályzattal rendelkező országokéra, azaz Magyarország az újabb felminősítés kapujához érkezett.

A jegybank-alelnök kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntéseiben is meghatározó szereppel bírtak. A Fitch esetében kiemelendő, hogy két kulcsfontosságú mutató, a nettó külső adósság, valamint a reál GDP-növekedési ütem már lényegében a hasonló vagy eggyel jobb besorolással rendelkező országok átlagát közelíti.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá Nagy Márton. Magyarország nettó külső adóssága az évtized eleji 70 százalék körüli GDP-arányos rekordszintekről mára töredékére, 10 százalék közeli szintre csökkent, és a kedvező tendenciák folytatódásával 2020-ra várhatóan eltűnik.

- sorolta.

Az S&P-vel kapcsolatban az MNB alelnöke elmondta, hogy itt a bankrendszer értékelése jelenti a szűk keresztmetszetet a felminősítés szempontjából. Utóbbi intézet a nem teljesítő hitelállomány csökkenését, a hitelezési folyamatok fenntartható javulását, valamint a bankszektor külső forrásokra való ráutaltságának mérséklődését tartja kiemelt fontosságúnak. Az S&P az elmúlt két értékelésében már elismerősen nyilatkozott ezen a téren, és a szakértői számítások szerint az elmúlt egy évben bekövetkezett újabb kedvező változások bizakodásra adhatnak okot. A háztartási, 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya 2014-ben még 20 százalék felett volt, míg 2018 első negyedévére 6,1 százalékra csökkent. A vállalati hiteleknél szintén markáns a csökkenés, hiszen 17 százalékról 3 százalék közelébe mérséklődött az arány, és mindkét csoportban további mérséklődésre lehet számítani a következő években.

Nagy Márton azt is elmondta, hogy a piaci szereplők is folyamatosan értékelik az országot, és a magyar államadósság hitelkockázatának piaci mérőszámai, például a CDS-felárak azt mutatják, hogy a befektetők már inkább magasabb kategóriába sorolják Magyarországot. A pénzügyi válság során 600 bázispont fölé emelkedő 5 éves CDS-felár mára töredékére, 85 bázispontra csökkent. A közelmúltban bejelentett új külföldi beruházások szintén az országgal szembeni erős bizalmat jelzik. Egy kedvező döntés megerősítené azt az üzenetet a befektetők felé, hogy a feltörekvő piacokon megfigyelhető turbulens időszak közepette változatlanul jó irányba halad az ország gazdaságpolitikája. Az MNB alelnöke arra is emlékeztetett, hogy mind a Fitch, mind pedig az S&P már majdnem 1 éve pozitív kilátást rendel a jelenlegi "BBB"-besorolás mellé. Miután a tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan 1 évnek kell eltelnie a pozitív kilátás megítélése és az azt követő felminősítés között, ez tovább erősíti a kedvező augusztusi döntésekre vonatkozó várakozást.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.