Pesti Srácok

Németországban is nyomoznak Clodo ellen

Németországban is nyomoznak Clodo ellen

Már Németországban is nyomoznak Dietmar E. Clodo ellen – tudta meg a MagyarIdők.hu. A portál értesülései szerint miután a hazánkban bombagyárosként elhíresült és elítélt férfi ellen hamis tanúzás miatt indítottak büntetőeljárást, a Budapesti Nyomozó Ügyészség a német hatóságokhoz fordult jogsegély keretében.

A portál felidézi, Polt Péter 2017 decemberében hamis tanúzás bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a „bombagyárosként” ismert, és hazánkban jogerősen elítélt egykori RAF-terrorista, Dietmar Eduard Clodo sajtónyilatkozataival kapcsolatban. A MagyarIdők.hu értesülése szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség mellett a német hatóságok is vizsgálni kezdték Clodo szerepét és állításait az ügyben. Emlékezetes, Jürgen Roth német író 2016-ban megjelent könyvében Clodo magyar közszereplőkkel kapcsolatban több súlyos állítást fogalmazott meg. Többek közt azt nyilatkozta, hogy a '90-es években Szemjon Mogiljevics (Szeva bácsi) megbízásából többször is 10 ezer német márkát adott át Pintér Sándornak, illetve 1994-ben egy akkor fiatal, mára nagy befolyású politikusnak (Orbán Viktor) egymillió márkát. Hozzátette, hogy a pénzátadásokat videóra is vette. A bűnöző azt is állította, hogy Juszt László riporternek is adott át „kenőpénzt”, a pénzek átadásában pedig Szeva bácsi tolmácsa és titkárnője közreműködött. A bombagyáros vádaskodását a két politikus képtelenségnek minősítette és visszautasította, míg a televíziós újságíró pert indított a portál ellen és helyreigazítást, valamint ötmillió forintot követelt.

A MagyarIdők.hu megjegyzi, Clodo ellen háromszor indult büntetőeljárás Magyarországon. Először a kilencvenes évek elején, amikor Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány volt. Másodszor pénzhamisításért, harmadszor bombagyártásért vonták eljárás alá, mindkétszer Pintér volt a belügyminiszter.

Forrás: MagyarIdők.hu; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)