Pesti Srácok

Pénteken kezdődik a Kurultaj hagyományőrző találkozó Bugacon

Pénteken kezdődik a Kurultaj hagyományőrző találkozó Bugacon

Pénteken kezdődik Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, a Kurultaj - Magyar Törzsi Gyűlés Bugacon, ahova világhírű hadi hagyományőrzők, zenészek, sportolók és tudósok érkeznek 12 országból 26 nemzet képviseletében.

Az első magyarországi Kurultajt tíz évvel ezelőtt rendezték meg, azóta azonban a sztyeppei lovas nomád népek legnagyobb kulturális találkozójává vált: idén a 120 Kárpát-medencei magyar hagyományőrző csapat mellett 26 nemzet képviselői és hagyományőrzői, köztük törökök, kazakok, üzbégek, kirgizek, türkmének, azerbajdzsániak, ujgurok, tuvaiak, baskírok, csuvasok, burjátok, bolgárok, koreaiak vesznek részt a három napos rendezvényen, ahol több, mint 50 programon keresztül mutatják be népi kultúrájukat - áll a szervező Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány közleményében.

A jubileumi programon idén is felépül a honfoglalás korának hangulatát megidéző hatalmas jurtatábor, amelyben a hagyományőrzők korabeli, főleg 10. századot idéző viseletekben mutatják be a magyar és a pusztai népek régmúltjának mindennapjait. A zenés vagy táncprodukciók mellett népművészeti és történeti kiállításokat is láthat a közönség többek között Türkmenisztánból és Ujgurföldről is. Idén is megrendezik a Kurultaj leglátványosabb eseményét, a nagy seregszemlét, amelyen több száz Kárpát-medencei magyar és a rokon népek hagyományőrzői vonulnak fel együtt. A programon csatarendbe sorakoznak a korabeli, hiteles ruhába öltözött lovas harcos és gyalogos hadi hagyományőrzők, akik a lovas és harci bemutatók fő helyszínére, az Arénába vonulnak majd.

Fotó: VS.hu
PestiSracok facebook image

A Magyar Törzsi Gyűlés kötelező elemei a lovas harci bemutatók, ahol a Kárpát-medencei és rokon népeinek legjobbjai mutatják be a lovas-nomád haditechnikát. Az egyik leglátványosabbnak ígérkező műsorelemet a pozsonyi csata 1111. évfordulója alkalmából adják elő. Ebben a keleti lovas csapatok csapnak össze a nyugat-európai páncélos seregekkel. Mindezeken túl megrendezik a páncélozott gyalogos harcosok párbajversenyét és a szablyavívó versenyét is. A zenei produkcióknak a nagyszínpad ad helyet, ahol fellép többek között a Turan etno-folk együttes, a Huun Huur Tu tuvai torokénekesek, Nurriye Huseynova azerbajdzsáni és Hulkár Abdulaliyeva üzbég énekesek, de koncertet ad a nogáj Arslanbek Szultanbekov is. A magyar előadók közül az Ismerős Arcok, Török Tilla dalénekes, valamint Kovács Nóri és Petrás Mária népdalénekesek lépnek fel, de bemutatják a Csángó Menyekző című előadást is.

Nemzetközi és magyar kutatók, antropológusok, genetikusok és történészek a magyar őstörténetről és a lovas nomádokról tartanak tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, az Atilla Sátrának nevezett kiállítójurtában pedig több régészeti és antropológiai tárgyú tárlatot is meg lehet majd tekinteni. Itt mutatják be például először a közelmúltban, Kecskemét mellett megtalált hun előkelőség eredeti koponyáját is. Az óriásjurtában láthatóak még eredeti régészeti leletek, valamint azok alapján készített hun kori fegyver és ékszer rekonstrukciók is, a jurta közepében pedig a korabeli technológiával elkészített hatalmas hun bronzüstöt, az úgynevezett törteli üst rekonstrukcióját állítják ki.

Fotó: Horváth Péter Gyula/ PS

Az Atilla sátra melletti óriásjurtákban, az Ősök sátraiban a Kárpát-medencében élő lovas-nomád népek régészeti örökségét lehet majd megtekinteni. A számtalan lovas és íjász program mellett megrendezik a nevezési díj nélküli lovas gyorsasági, lovas birkózás és köböre versenyeket is, a Puszták Népe Lovas Viadalon pedig akadálypályákon küzdenek meg egymással a hagyományőrző lovasok. A köböre, vagyis a "lovasrugby" igazi hungarikumnak mondható sport, hiszen ezt a keleti nomád stratégiai és ügyességi játékot az Alföldön még az 1940-es években is játszották a pásztorok és csikósok. A sportsátorban rendezik meg továbbá a nemzeti övbirkózó kupát szombaton, vasárnap pedig a Kurultaj ad otthont a bothúzó Európa-bajnokságnak. Az érdeklődők mindezek mellett számos gyerek- és családi programon is részt vehetnek, valamint megtekinthetik a Kárpát-medence legnagyobb kézműves vásárát is.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/ PS

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.