Pesti Srácok

Szerbia tovább küzd Koszovóért

Szerbia tovább küzd Koszovóért

Koszovó kérdése nem oldódik meg két-három hónap alatt, sokkal tovább fog tartani, mint azt egyesek eltervezték - mondta Alekszandar Vucsics szerb államfő kedden újságíróknak Belgrádban.

Vucsics arra reagált, hogy Angela Merkel német kancellár Denis Zvizdic boszniai kormányfővel tartott hétfői sajtótájékoztatóján Berlinben kijelentette, hogy a határok sérthetetlenek a Nyugat-Balkánon. Mint mondta, ezt már ötezerszer hallotta a német kancellártól, Angela Merkel tíz év óta nem változtatott álláspontján.

- húzta alá.

PestiSracok facebook image

Úgy vélte: a nyugat európai országok szerint Koszovó egységes, feloszthatatlan, szuverén és az albánokhoz tartozik, számukra ez lezárt ügy. A szeptemberben tervezett újabb találkozóról Hashim Thaci koszovói elnökkel elmondta:

Koszovó helyzetének rendezése kapcsán az elmúlt hetekben egyre többször merül fel a területcsere lehetősége Szerbia és Koszovó között. Thaci többször is elmondta, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet sor Koszovó felosztására, de amennyiben Belgráddal megállapodnak, lehet szó "határkiigazításról". Erről pedig Brüsszelt is tájékoztatja, javasolni fogja "Presevo egyesülését Koszovóval" - hangsúlyozta. A dél-szerbiai Presevo környékén található három településről van szó: Presevóról, az egyetemmel is rendelkező Bujanovacról és Medvedjáról. Presevo és Bujanovac lakosságának nagy része albán nemzetiségű, Medvedjáénak pedig mintegy negyede, bár erről hivatalos szerbiai adatok nem léteznek.

A szerb elnök viszont sokkal óvatosabban fogalmazott koszovói kollégájánál.

- mondta.

Mindazonáltal hozzátette, hogy nem derűlátó a megegyezést illetően.

Arról Thaci és Vucsics sem beszélt, hogy Szerbia milyen területeket kapna meg a határkiigazítás részeként, ugyanakkor a szerb és a koszovói elnök is felvetette a népszavazás lehetőség Koszovó kapcsán. A kétmilliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein.

Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra.

Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről Alekszandar Vucsics szerb államfő tavaly nyáron kezdeményezett nemzeti konzultációt, ezek az egyeztetések azonban még nem zárultak le.

A Koszovóval fenntartott kapcsolat a jelenlegi állapotában a legnagyobb akadálya Szerbia európai uniós integrációjának, de Belgrád kész arra, hogy a lehetséges kompromisszumos megoldásokról tárgyaljon.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.