Pesti Srácok

Trump nem tesz engedményeket a törököknek, viszont újra találkozna Kim Dzsong Unnal

Trump nem tesz engedményeket a törököknek, viszont újra találkozna Kim Dzsong Unnal

Washington semmilyen engedményt nem hajlandó tenni Törökországnak, hogy kieszközölje az ott fogva tartott amerikai lelkipásztor elengedését - közölte az amerikai elnök a Reuters hírügynökségnek adott interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy valószínűleg ismét találkozni fog Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, és hajlandó lenne fontolóra venni az Oroszország ellen bevezetett szankciók feloldását.

Donald Trump az Ovális Irodában beszélt erről a brit hírügynökségnek, amely keddre virradóra közölte le az interjút.

- szögezte le.

PestiSracok facebook image

Washington és Ankara viszonya különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok, követelve a kémkedéssel és terrorizmussal vádolt Andrew Brunson amerikai lelkipásztor szabadon engedését, szankciókkal sújtotta a NATO-tag Törökországot: a többi között jelentősen megemelte az acél- és alumíniumcikkek védővámját. Törökország válaszul megemelte több amerikai termék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját, de a kereskedelmi viszály miatt a török líra jelentősen veszített értékéből. Trump kérdésre válaszolva közölte, nem tart attól, hogy a törökellenes szankcióknak az európai gazdaság is kárát látja. Azt mondta, emiatt egyáltalán nem aggódik.

Az amerikai elnök nem zárta ki, hogy újra találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, akivel június 12-én tárgyalt Szingapúrban. Rendkívül valószínűnek tartja, hogy újra tárgyalóasztalhoz ül vele. Részletekbe nem bocsátkozott, de arról beszélt, hogy "sok jó dolog" történik Észak-Koreával. Sérelmezte, hogy a kínai-amerikai kereskedelmi vita miatt Peking már nem segít annyit a koreai helyzet rendezésében, mint korábban.

- mondta Trump, és megemlítette, hogy nagyon jó személyes kapcsolat alakult ki közte és Kim között.

- így Trump.

Az amerikai elnök érintőlegesen beszélt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel július közepén Helsinkiben folytatott tárgyalásairól. Trump szerint ő Helsinkiben nem vetette fel az Oroszország elleni amerikai szankciók kérdését. Hozzátette azonban az interjúban, hogy fontolóra venné a büntetőintézkedések feloldását, amennyiben Oroszország Washingtonnak kedvező lépéseket tenne a szíriai és a kelet-ukrajnai válság rendezésében.

- mondta.

Trump kitért az iráni atomprogram kérdésére is. Az amerikai elnök májusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött többhatalmi megállapodásból, és augusztus elején újra életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciók egy részét az iszlám köztársasággal szemben. Trump azóta többször beszélt arról, hogy kész a párbeszédre Iránnal, de a teheráni vezetők ezt határozottan elutasították.

- mondta Trump.

Az amerikai elnök számos más kérdést is érintett a brit hírügynökségnek adott interjúban, és a többi között fizetőeszköze manipulálásával is vádolta Kínát, illetve az Európai Uniót.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.