A hatékony migrációs politikáról tartottak szakmai rendezvényt Budapesten
A kibocsátó országokkal közösen kell megoldani a migrációs válságot - állapították meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hatékony migrációs politikáról tartott szakmai rendezvény résztvevői csütörtökön Budapesten. Dancs Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt: nemcsak Európában, hanem az egész világon két tábor van a migráció megítélésében; vannak migrációpárti országok, míg más országok - köztük Magyarország - a migrációt komoly kockázatnak, biztonsági kihívásnak tekintik.
A magyar álláspont továbbra is az, hogy a migrációt nem menedzselni, hanem megállítani kell
- szögezte le.
Megjegyezte: történelmi visszatekintésben is látható, hogy a migráció mindig kockázati tényező volt, a társadalmak számára biztonsági kihívást jelentett.
A cél az, hogy ezek az emberek ne jöjjenek ide, mivel többek között kirekesztettségük, radikalizálódásuk miatt komoly kockázati tényezőt jelentenek
- mondta a helyettes államtitkár, jelezve: 2015 óta Európában csaknem 400 ember vesztette életét terrortámadásban, s ez egyértelműen a migrációhoz kötődik.
Előadásában kitért az ENSZ globális migrációs csomagjára, amely - mint mondta - a migrációt pozitív jelenségként értékeli, s azt rögzíti, hogy "mindenki odamegy, ahová akar". Ez ellentétes a magyar állásponttal, ezért Magyarország kilépett a dokumentum elfogadási folyamatából - fűzte hozzá.
Nem kívánunk bevándorlóország lenni, s nem fogadunk el semmilyen dokumentumot, amely ezt akarja Magyarországra erőltetni
- szögezte le Dancs Ferenc.
A KKM helyettes államtitkára szerint olyan diplomáciai megoldásra kell törekedni, amelyben nemcsak európai szinten van egyetértés, hanem a kibocsátó országokkal, régiókkal is meg kell állapodni.
Molnár Balázs Péter, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyancsak a harmadik országokkal való megállapodás fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette: a 2015-ben tapasztalt migrációs válság egyértelműen rámutatott arra, hogy komoly hibák vannak az európai rendszerben. Az unió 2015-ben sem volt felkészülve a migrációs válságra, s jelenleg sincs - értékelt a helyettes államtitkár.
Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság 2016-ban nagy lendülettel fogott neki a közös menekültügyi rendszer reformjához, valójában azonban csak félrekezelte a válságot. Ráadásul továbbra is számos "meghívást" küldenek az afrikai kontinensről elinduló gazdasági migránsok számára.
A migráció az európai politika egyik legfontosabb kérdésévé vált. Bár a beérkező migránsok száma csökkent, a migrációs válság nem ért véget, s ezen felül a politikai, értékválság is tart még - hangsúlyozta a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese azt mondta: Európa egyik legnagyobb kihívását éli, 2015 óta változó intenzitással, de folyamatosan érkeznek a migránsok Európába.
A mérvadó elemzések és előrejelzések alapján azt látni, hogy a migrációs nyomás még évtizedekig eltarthat. Európának fel kell készülnie arra, hogy a migrációs helyzet még hosszú távon így marad
- jegyezte meg.
Janik Szabolcs hangsúlyozta, továbbra is eltérő módon ítélik meg a migráció hasznosságát az EU-ban, s azt, hogy ezt a kihívást miként kellene kezelni. Sokféle álláspont létezik, különböző érdekeket képviselnek a tagállamok és Brüsszel is - jelezte.
Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) igazgatója kiemelte: a migráció napjainkban nagyon erősen jelen van a politikai kommunikáció szintjén. Ennek nyomán a polgárok valamilyen érzelmi viszonyt, véleményt alakítanak ki a migrációval kapcsolatban, ezért is fontosak az olyan szakmai rendezvények, amelyeken lehetőség van több szempontból vizsgálni a migráció komplex jelenségét.
A szakértő megjegyezte, hogy a hatékony migrációs politika kapcsán nemcsak a bevándorlásról, hanem a kivándorlásról is beszélni kell. Erősen idekapcsolódik például a demográfia területe is, hiszen a népesedéspolitikának a migráció alapvető eleme. Példaként említette, hogy vannak olyan európai országok - például Ausztria és Csehország -, amelyek népessége kizárólag a migráció nyomán növekedett.
Ezzel együtt figyelembe kell venni azonban a biztonságot, a határvédelmet, az integrációs problémákat, a gazdasági következményeket is.
- hangsúlyozta Tálas Péter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
