Pesti Srácok

Az iráni külügyminiszter élesen bírálta amerikai kollégája térségi politikáját

Az iráni külügyminiszter élesen bírálta amerikai kollégája térségi politikáját

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter csakis rossz lépéseket tett eddig Irán ügyében - hangoztatta Mohamed Dzsávád Zárif, iráni külügyminiszter az egyik amerikai televízióban vasárnap sugárzott interjújában.

Az iráni diplomácia vezetője szerint az amerikai külügyminiszter nem csupán Irán ellen tett rossz lépéseket, hanem "nagy tévedései vannak az egész térségben".

Dzsávád Zárif, aki a CBS Szemben a nemzettel című, szokásos heti politikai vitaműsorának adott interjút a héten az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, leszögezte: Teherán álláspontja szerint Washingtonnak komolyan felül kellene vizsgálnia politikáját az egész térségben. Kifejtette továbbá: "még mindig él a lehetőség, hogy Irán újraindítja atomfegyver-programját". Hozzátette: ez még azért nem történt meg, mert az európai nemzetek azon vannak, hogy segítsenek Iránnak az atomalku "gazdasági jutalékának" megtartásában.

Dzsávád Zárif "példátlannak" mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök szankciókkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek továbbra is gazdasági kapcsolatokat ápolnak Iránnal. Mint fogalmazott: "az Egyesült Államok azt kéri országoktól, hogy sértsék meg a nemzetközi jogot és azt mondja országoknak és vállalatoknak, hogy amennyiben tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, akkor megbünteti őket".

PestiSracok facebook image

Az iráni külügyminiszter leszögezte, hogy ha az amerikai kormányzat továbbra is törvénytelenségre bíztatja szövetségeseit, annak meglesznek a következményei. "A nemzetközi közösség nem fogja elfogadni, hogy valaki csak jön és utasításokat ad" - fogalmazott. Utalt arra, hogy néhány vállalat - a szankcióktól való félelmében - már valóban beszüntette kapcsolatait Iránnal, de - mint mondta - Teherán ennek ellenére továbbra is együttműködik az európai államokkal és vállalatokkal.

Az amerikai álláspontot Zarif úgy értékelte: az "nem az erő jele". Úgy vélte, hogy az amerikai kormányzat elszigetelte magát Irán ügyében a világtól, és utalt arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a héten Iránról tartott vitájában a 15 BT-tag közül 14 bírálta Washingtont, mert felmondta az iráni atomegyezményt.

Washington és Teherán viszonya különösen az idén május óta romlott meg, amikor a Trump-kormányzat egyoldalúan felmondta a 2015-ben megkötött többhatalmi atomalkut. Az amerikai elnök kedden, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elmondott beszédében "korrupt rezsimnek" minősítette Iránt, azt állította, hogy a nemzetközi terrorizmus fő támogatója, és arra szólította fel a világ nemzeteit, hogy "agressziója miatt" szigeteljék el Teheránt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.