Pesti Srácok

Az MSZP számára még mindig Horn Gyula az iránymutató

Az MSZP számára még mindig Horn Gyula az iránymutató

Az MSZP a nyugat felé nyitott, jövőbe tartó magyar nemzetet akar - közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője szerdán, Budapesten, a Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök emlékére rendezett konferencián.

- fogalmazott Tóth Bertalan.

Hozzátette: a szocialista párt meggyőződéses ellenfele az illiberalizmusnak, de kritikus a liberális demokráciával, a kapitalizmussal szemben is, ezért fogalmazta meg a szociális demokrácia elképzelését. A pártelnök a béremelést, a dolgozói érdekvédelmet, az oktatás és az egészségügy rendbe tételét nevezte a szociális demokrácia meghatározóinak. Az MSZP elnöke kijelentette: pártja Európa-párti, kritikus is azonban az unióval, mert úgy látja, elszakadt az emberek mindennapjaitól.

PestiSracok facebook image

- hangoztatta.

Tóth Bertalan beszélt arról is, hogy az MSZP elismeri ugyan a kapitalizmus szabályait, a multinacionális cégek tevékenységét, de nem lehet számukra korlátlan működési lehetőséget teremteni. "Mi nem a multik szövetségesei vagyunk, hanem a multiknak dolgozó munkavállalók szövetségesei" - fogalmazott a bérek felzárkóztatását szorgalmazva. Jelezte, a bankok nagyobb felelősségvállalására van szükség, hiszen tavaly több, mint 700 milliárd forint nyereséget könyveltek el, miközben családok ezreit teszik ki az utcára.

A frakcióvezető szerint az oktatás a jövőről szól, ha továbbra is ilyen kevés pénzt fordítanak az iskolákra, akkor csúnya jövő vár az országra. Úgy látta, az egészségügyi káosz felhívja arra a figyelmet, hogy a magyar emberek nincsenek biztonságban.

Tóth Bertalan Horn Gyula munkásságát méltatva kiemelte a volt kormányfő bátorságát, amire az 1989-es határnyitáshoz és az ország európai integrációját megalapozó külügyi munkához volt szükség. A pártelnök úgy értékelt, Horn Gyula nemcsak Magyarország, hanem Európa kiemelkedő politikusa, az európai politika formálója is volt, aki Magyarország meghatározó baloldali pártjává tette az MSZP-t.

- hangoztatta. Tóth Bertalan véleménye szerint két törésvonal, a múlt és a jövő, valamint a Kelet és a Nyugat ellentéte határozza meg Magyarországot. Kifejtette: a jelenlegi rezsim a múltba fordul, a jövőt szófogadó rendes alattvalókként, szittya magyarként viselkedő fiatalokkal képzeli el, akik szavazógépek lesznek. Az MSZP szerint viszont Magyarország jövőjét azok a fiatalok jelentik, akik kreatív gondolkodásúak, kritikusak és a világ kihívásaihoz alkalmazkodni képesek - mondta.

Az ellenzéki pártelnök értékelése szerint a mai rezsim egy demokratikus közösségben lévő Magyarországból nyit a diktatórikus Kelet felé. Horn Gyula a keleti blokkból, egy diktatórikus rendszerből nyitott Nyugat-Európa felé - mutatott rá, hangsúlyozva, a szocialistáknak a nyugatos politikát kell képviselni.

Utalva arra, hogy szerdán döntenek az európai parlamentben a Sargentini-jelentésről, közölte: elutasítják azt, hogy Magyarországot szégyenpadra ültetik, hogy szégyenkezniük kell a miniszterelnök miatt. Ami most történik, nem az országról szól, a jelentés azt a miniszterelnököt ítéli el, aki szembefordul saját népével, nem tesz semmit az oktatás és az egészségügy területén tapasztalható egyenlőtlenség ellen - jelentette ki.

Molnár Zsolt, a konferenciát szervező fővárosi MSZP elnöke elmondta, ez az esemény a kezdete a Horn Gyula-emlékévnek. Emlékeztetett arra, hogy jövőre lesz a rendszerváltozás, a határnyitás harmincéves évfordulója. Hozzátette: az emlékév lehetőséget ad a szembenézésre a múlttal, az MSZP történetével, ugyanakkor a jövőbe tekintésre is.

Kovács László, Horn Gyula kormányának külügyminisztere, volt MSZP-elnök reményét fejezte ki, hogy a szociális demokrácia elképzelésével újra a sikerek irányába fog haladni az MSZP. Hozzátette: bízik benne, hogy az emlékév sokat fog segíteni, hogy talpra álljon az a szocialista párt, amely most "elég méltatlan" helyzetben van.

A rendezvényen több volt MSZP-elnök is részt vett.

Forrás: MTI; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.