Elgurult az ENSZ-főtitkár gyógyszere: úgy félti Magyarországon az emberi jogi aktivistákat, mint Afrika mélyén
Harmincnyolc országot nevezett meg szerdán az ENSZ, amelyek a világszervezet szerint szégyenletes módon lépnek fel a vele együttműködő emberi jogi aktivistákkal szemben. A jelentést a szervezet szocialista vezetője készítette, így borítékolható az ideológiai elfogultság, ráadásul Magyarországot szemrebbenés nélkül a Föld legdurvább helyeinek számító harmadik világbeli országok közé listázta. Ahova ilyen hazugság befér, oda bármi más is, úgyhogy érdemes erős fenntartásokkal kezelni ezt a bohózatot is.
Az António Guterres szocialista ENSZ-főtitkár által készített jelentés szerint a pellengérre állított államokban a többi között bántalmazzák, megfigyelik, kriminalizálják vagy nyilvánosan megbélyegzik az áldozatokat vagy az emberi jogok védelmezőit, de van, ahol a civileket jogellenesen letartóztatják, megkínozzák vagy akár meg is ölik.
A világ tartozik azzal azoknak a bátraknak, akik kiállnak az emberi jogokért, akik kérésünkre információkkal látnak el minket és együttműködnek velünk, hogy szavatolja azt, hogy jogaikat tiszteletben tartsák. Szégyenteljes azért megbüntetni embereket, mert együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezetével, és mindenkinek tennie kell azért, hogy ez véget érjen
– mondta Guterres.
A 38 ország között 19 már korábban is szerepelt ezen az ENSZ-es feketelistán, 29 pedig most került fel rá első alkalommal. Ezek: Bahrein, Kamerun, India, Kína, Kolumbia, Kuba, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dzsibuti, Egyiptom, Guatemala, Guyana, Honduras, Izrael, Kirgizisztán, Magyarország, a Maldív Köztársaság, Mali, Marokkó, Mianmar, Fülöp-szigetek, Oroszország, Ruanda, Szaúd-Arábia, Dél-Szudán, Thaiföld, Trinidad és Tobago, Törökország, Türkmenisztán és Venezuela.
Az emberi jogi aktivistákat gyakorta vádolják terrorizmussal, idegen hatalmakkal való együttműködéssel, vagy azzal, hogy ártanak az állam biztonságának vagy jó hírének – közli a jelentés, amely nyugtalanító tendenciának nevezi azt a jelenséget is, hogy a kormányok a nemzetbiztonságot és a terrorizmus elleni harcot használják fel arra, hogy civil szervezeteket elszigeteljenek az ENSZ-től. Az ENSZ-szel együttműködő nőket sokszor fenyegetik azzal, hogy megerőszakolják őket, és rágalomhadjárat indul ellenük az interneten. A szervezet dolgozói pedig sokszor találkoztak olyanokkal, akik félnek, és nem mernek velük szóba állni, még az ENSZ New York-i és genfi központjában sem.
A jelentést Andrew Gilmour, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese fogja bemutatni a szervezet Emberi Jogi Tanácsában a jövő héten, aki azt mondta nyilatkozatában, hogy a listára került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik:
Egyre gyakrabban találkozunk adminisztratív, jogi és politikai akadályokkal is, amelyekkel megfélemlítik és elhallgattatják a civil társadalmat.
Néhány, a listán szereplő ország jelenleg is tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, amely tavaly elfogadott határozatában megerősítette, hogy mindenkinek joga van szabadon kapcsolatba lépni az ENSZ-szel.
Forrás: MTI
