Pesti Srácok

Eredménytelenül zárultak az amerikai-kanadai szabadkereskedelmi tárgyalások

Eredménytelenül zárultak az amerikai-kanadai szabadkereskedelmi tárgyalások

Eredménytelenül zárult az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalásának pénteki fordulója kanadai és amerikai tisztviselők között. Amerikai tisztviselők közölték, hogy a jövő héten folytatják a megbeszéléseket kanadai kollégáikkal.

Pénteken járt le a Trump-kormányzat által megadott határidő a 24 évvel ezelőtt életbe lépett, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó gazdaságát összefűző Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény újratárgyalására, korszerűsítésére. Donald Trump amerikai elnök ennek megfelelően értesítette az amerikai kongresszust, hogy szándékában áll aláírni a Mexikóval hétfőn létrejött kétoldalú megállapodást. Kanadának azonban négy nap tárgyalás után pénteken sem sikerült megegyezésre jutni Washingtonnal. A kétoldalú egyezmény szövegét októberre dolgozzák ki.

Mexikóváros beleegyezett, hogy bizonyos mennyiség fölött Washington 25 százalékos vámot vessen ki a mexikói gyártmányú személyszállító járművekre és alkatrészekre. Amerikai iparági források szerint a Trump-kormányzat az évi 2,4 millió darab gépjármű feletti többletre vetné ki a 25 százalékos vámot.

Ottawa és Washington között az egyik vitás pont az, hogy az amerikai kormányzat nagyobb hozzáférést követel Kanada zárt tejpiacához, míg a kanadaiak azt akarják, hogy Washington szándékaival ellentétben maradjon a hatályos rendszer a kereskedelmi viták rendezésére.

PestiSracok facebook image

Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter a hét elején megszakította európai útját, hogy Washingtonba utazzon a NAFTA újratárgyalásának ügyében. Beszámolók szerint a tárgyalások menete bizakodásra adott okot Ottawának, egészen addig, amíg nyilvánosságra nem került Trump álláspontja egy, a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújából. Ebben az amerikai elnök ugyanis leszögezte, hogy bármilyen egyezmény Kanadával csakis Washington feltételei alapján jöhet létre.

Emellett egy észak-karolinai beszédében Trump kijelentette, hogy szerinte Kanada évek óta kihasználja az Egyesült Államokat. Egyelőre nem látszik, hogy mi lesz a végső sorsa a háromoldalú szabadkereskedelmi egyezménynek, amely több mint évi ezermilliárd dollár értékű kereskedelmet érint. Amerikai lapértesülések szerint Trump utalt arra, hogy Kanada esetleg később csatlakozhat a Mexikóval kötendő kétoldalú egyezményhez.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.