Pesti Srácok

Fidesz: Az ellenzék nem szavazta meg az oktatásra szánt többletforrásokat

Fidesz: Az ellenzék nem szavazta meg az oktatásra szánt többletforrásokat

Az ellenzék azt se szavazta meg, hogy jövőre több pénz jusson az oktatásra - emelte ki a Fidesz-frakció vasárnapi közleményében ellenzéki nyilatkozatokra reagálva. A kormánypárti frakció közleményében kiemelte: a 2019-es költségvetés 606 milliárddal többet biztosít az oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott költségvetés.

Azok beszélnek most az oktatásról, akik kormányzásuk alatt több száz iskolát zártak be és elvettek a pedagógusoktól egy havi bért - írták, megjegyezve, hogy „a Fidesz 2010 óta pótolja az oktatásból kivont pénzeket". A közlemény szerint országszerte megújulnak az iskolák, csaknem 150 településen építenek tantermet, tornatermet vagy tanuszodát, további több, mint félezer iskolában felújítások, nyelvi és informatikai fejlesztések zajlanak. Kiemelték azt is, hogy a pedagógusok bére 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedett, és soha annyi gyermek nem jutott még ingyenes étkeztetéshez és ingyenes tankönyvhöz, mint most.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik azt kifogásolta, hogy a kormány alulfinanszírozza az oktatást, a jövő évi költségvetésben összesen 15 milliárd forinttal szán többet a közoktatásra, mint az elmúlt tanévben. Az MSZP szerint a magyar oktatási rendszer semmilyen jövőképet nem kínál a fiataloknak, ez azon is látszik, hogy milyen sokan kívánják elhagyni az országot és mennyien kerülnek ki képzettség nélkül az iskolákból. Az LMP szerint a kormánynak több pénzt kellene az oktatásra fordítania, ellenkező esetben Magyarország még a régiós országoktól is lemarad a nyugathoz történő felzárkózás helyett. A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy minél hamarabb dolgozzon ki átfogó felzárkóztatási stratégiát a létminimum alatt élő gyermekek és családjaik helyzetének javítására.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.