Pesti Srácok

Horvátország mentegetőzik, miért állt ki Magyarország mellett

Horvátország mentegetőzik, miért állt ki Magyarország mellett

Horvátország osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott Sargentini-jelentés Magyarországgal szemben megfogalmazott, de úgy véli, hogy a kérdéssel az Európai Bizottságnak (EB) kellett volna foglalkoznia, nem pedig az EP-nek, s a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselői ezért nem szavazták meg a dokumentumot - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő újságíróknak csütörtökön Pulában.

Plenkovic hozzátette, hasonló ügyben Lengyelországgal szemben is az Európai Bizottság járt el. Második okként a számos nyitott kérdést jelölte meg Magyarországgal, amelyet Horvátország meg akar oldani.

- magyarázta a kormányfő. Egy újságíró - utalva arra, hogy a Sargentini-jelentés szerint Magyarországon sérült az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége - felvetette, hogy Budapest évek óta nem adja ki Zágrábnak Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki ellen Zágráb nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. A horvát kormányfő erre úgy reagált, Horvátország ragaszkodni fog ahhoz, hogy a két ország között fennálló nemzetközi jogi együttműködés alapján ez megtörténjen.

PestiSracok facebook image

A horvát sajtó egységesen támadja a horvát jobboldali pártok, köztük a HDZ EP-képviselőit, amiért azok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az EP-ben. A HDZ már szerdán, a jelentés megszavazása után közleményben röviden megfogalmazta, miért állt ki Magyarország mellett. A közlemény hasonlóan fogalmazott, mint most a kormányfő, de még megtoldotta azzal, hogy a vitatott jogi kérdések eldöntésében az Európai Unió Bírósága az illetékes. A horvát sajtó többek között felrója Magyarországnak, hogy kerítést épített Horvátországgal közös határán, és ezzel Horvátország felé irányította a migránsokat, hogy Budapest folyamatosan elutasítja a horvát kérelmet, amellyel Hernádi Zsolt kiadatását kezdeményezte, valamint, hogy blokkolja Horvátország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).

A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.