Lelepleződött a nagy Sargentini-hazugság
Bár Judith Sargentini, zöldpárti európai parlamenti képviselő (EP) csütörtöki brüsszeli sajtóreggelijén azt állította, hogy független szervezetek és intézmények véleményeinek „becsatornázását” követően készítette el jelentesét, ez nagyon-nagyon messze áll a valóságtól. Az Origo utánajárt annak, honnan is tájékozódott a holland politikus, mielőtt egy ilyen botrányosan silány jelentést állított össze, illetve utánanézett, hogy kik is ezek a „megkérdőjelezhetetlen függetlenségű” szervezetek, amelyekről oly lelkesen beszélt.
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) nagy többséggel elfogadott dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein alapul, amelyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét
– jelentette ki Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő csütörtöki brüsszeli sajtóreggelijén.
Az Origo szerint a magyar jogállamiság helyzetét vizsgáló jelentés eleve tele van ferdítésekkel, de véleményük szerint ez a fenti mondat a legnagyobb valótlanság, ugyanis a politikus legnagyobb szerencsétlenségére bárki számára elérhető a Sargentini-jelentés néven híressé vált dokumentum angol és magyar nyelvű verziója, amely tartalmazza azokat a szervezeteket és intézményeket, amelyektől az elmúlt másfél év során „észrevételeket kapott” álláspontjának kialakítása során.
Az Origo utánajárt annak, honnan is tájékozódott a holland politikus, és melyek ezek a szervezetek. Ahogy az a Soros György megbízható szövetségeseinek listáján előkelő helyet kiharcoló, Orbán-fóbiás politikustól várható volt: túlnyomó többségében az amerikai milliárdos hazai lerakatainál érdeklődött. A lap szerint árulkodó az is, hogy munkája során mindössze négy magyar kormányszervet és egy kormánypárti think tank-et kérdezett meg.
A másik oldalon azonban viszonylag sokat "kutatott" a független képviselő, hiszen huszonkilenc nyíltan kormánykritikus civil és jogvédő szervezetet, tíz nemzetközi szervet és európai uniós intézményt, illetve öt egyetemet kérdezett meg, miután 2017 májusában azzal lett megbízva, hogy objektív szemszögből, politikai motivációtól mentesen készítsen különjelentést hazánkról. Jól látszik, az arányok nem stimmelnek, a megkérdezettek között ugyanis erősen túlsúlyban vannak az Orbán-kormánnyal szembehelyezkedő, Soros Györgyhöz köthető szervezetek.
Ami a médiát illeti, Sargentini az Origo cikke szerint bizalommal fordult tanácsért az Átlátszóhoz, amely nyíltan vállalja, hogy Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) oroszlánrészt vállal a fenntartásában, illetve a jelentés „Azon szervezetek és személyek felsorolása, amelyektől az előadó észrevételeket kapott” elnevezésű fejezetében találkozni lehet a Soros-blog 444-nek a nevével is. A cégadatbázis szerint a portált kiadó Magyar Jeti Zrt. igazgatóságában Soros György két régi, kipróbált embere: Marie Nemcova és Valér Kot is megtalálható. Sargentininek arra is volt energiája, hogy a két Soros-kötődésű portál mellett az azóta megszűnt Népszabadság újságíróinak véleményét is meghallgassa a magyar jogállamiság helyzetéről.
Mint azt korábban említettük, Sargentini az egyetemek világába is beleásta magát, és olyan hiteles forrásokra támaszkodik, mint a Central European University (CEU), azaz a Soros-egyetem.
A hazai politikai elemző cégek véleményét is kikérte az európai parlamenti képviselő, például a Political Capital-ét, amely egy erősen balliberális közéleti-politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet, de a PC mellett a Mérték Médiaelemző Műhely meglátására is kíváncsi volt a politikus.
A Sargentini-jelentésre jelentős részben a "civil" szférából érkezők voltak hatással. Ilyen többek között az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (ESZSZ) nevű szervezet, amely gyakorlatilag egy nemzetközi TASZ, de a Magyarország elítélését célzó dokumentumban találkozni lehet a Háttér Társaság nevű melegjogi szervezettel is, amelynek kiemelt támogatója az Open Society Institute. Talán nem meglepő, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is helyet kapott a holland zöldpárti politikus listáján. A társaságnak közismerten jó a viszonya Sorossal. Szintén nem számít váratlannak a magát jogvédő szervezetként definiáló Magyar Helsinki Bizottság jelenléte a névsorban. A magyar közvélemény számára egy relatíve új szereplő is vázolhatta álláspontját a magyar jogállamiság kérdésében, mégpedig a főprofilját tekintve roma jogvédelemmel foglalkozó Idetartozunk Egyesület. Az Idetartozunk Egyesülettel szemben nem kell különösebben bemutatni a migránsokat előnyben részesítő Menedék - Migránsokat Segítő Egyesületet, akik természetesen elmondhatták Sargentininek, mit is gondolnak a Magyarországon uralkodó állapotokról. További két romaszervezet, a Roma Fényhozók Program és a Roma Sajtóközpont meglátásaira is kíváncsi volt Sargentini. Ezeken túl természetesen a magyar demokrácia állapotának felmérésénél bérelt helye volt a Transparency International-nek, amely az egyik legismertebb Soros-szervezet itthon. Végül a transzneműeket képviselő Transvanilla Transznemű Egyesület is illetékes volt az európai képviselőnél a kérdésben.
Forrás: Origo; Vezető kép: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel
