Pesti Srácok

Merkel: Nem áll Németország stratégiai érdekében egy gyenge Törökország

Merkel: Nem áll Németország stratégiai érdekében egy gyenge Törökország

A Törökországgal fennálló komoly viták ellenére Németország "stratégiai érdeke", hogy ne foganatosítson olyan intézkedéseket, amelyek tovább gyengítik gazdaságát - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben.

"Nem gondolkodhatunk mindig a fekete és fehér kategóriáiban" - hangsúlyozta a kancellár az RTL televízió csütörtöki műsorában. A mélyrepülésben lévő török lírára és az ország aggasztó gazdasági helyzetére tekintettel Merkel elmondta: "stratégiai érdekünket szolgálja Törökország kiegyensúlyozott gazdasági fejlődése, (...) nem volna érdekünkben olyan módon cselekedni, ami gyengíthetné Törökországot". Berlin és Ankara között nem utolsó sorban a Törökországban bebörtönzött, több német állampolgár miatt feszült a viszony. Németország politikai foglyoknak tekinti ezeket az embereket.

Mindemellett az EU-török migrációs egyezmény is fontos Berlin számára, amely az Európába irányuló illegális bevándorlás feltartóztatását célozza. Törökország emellett kulcsfontosságú NATO-szövetséges is. A szerdán kétnapos törökországi látogatásra érkezett Heiko Maas német külügyminiszter hangsúlyozta: kormányának érdekében áll a viszony javítása Ankarával. A tárcavezető csütörtökön jogvédőkkel találkozott - ezt megerősítette Andrew Gardner, az Amnesty International nemzetközi jogvédő csoport egyik helyi munkatársa, aki részt vett a megbeszéléseken. A tanácskozásról egyéb részlet nem szivárgott ki, Maas azonban Törökországba indulása előtt úgy fogalmazott, hogy az emberi jogi helyzet árnyékot vet Berlin és Ankara kapcsolataira.

Maas és török hivatali partnere, Mevlüt Cavusoglu a nap folyamán meglátogattak egy német iskolát Isztambulban alapításának 150 éves évfordulója alkalmából. A német politikus a diákokhoz szólva elmondta: "nagyon sokat elérnénk azzal, ha a kapcsolatok Berlin és Ankara között olyan jók volnának, mint ebben az iskolában".

PestiSracok facebook image

- tette hozzá Cavusoglu, aki szerint az oktatási intézmény biztosan hozzájárul ennek a barátságnak a további növekedéséhez.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/AP/Michael Sohn

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.