Pesti Srácok

Migránsokat tartóztattak fel Szlovéniában

Migránsokat tartóztattak fel Szlovéniában

Több, mint száz migránst tartóztatott fel a szlovén rendőrség a hétvégén a délnyugat-szlovéniai Koper és a kelet-szlovéniai Novo Mesto közelében - közölte a belügyminisztérium hétfőn Ljubljanában.

Koper területén a szlovén rendőrség algériai, pakisztáni, iraki, szomáliai, szíriai, afganisztáni, indiai, jemeni, marokkói, palesztin és tunéziai migránsokat tartóztattak fel, akik illegálisan lépték át a horvát-szlovén határt. Közülük 43-an kértek menekültstátuszt Szlovéniában, 29-et pedig azonnal visszatoloncoltak Horvátországba.

Szintén a szlovén-horvát határon, Novo Mesto területén 36 ázsiai és afrikai migránst fogtak el a hatóságok, az eljárást velük szemben még nem folytatták le.

A múlt hétvégén a rendőrség 80 migránst tartóztatott fel, többségüket Koper közelében. A belügyminisztérium korábban azt közölte: a nyár folyamán nőtt az illegális határsértők száma. A legtöbb migránst, egy nap alatt összesen 48-at, a délkelet-szlovéniai Bela Krajina községben, a szlovén-horvát határon fogtak el, ahol a legtöbb közel-keleti bevándorló próbál meg illegálisan belépni az országba.

PestiSracok facebook image

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat valamivel több, mint két évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, s náluk akarnak menedéket kérni.

Az említett útvonal lezárása óta a bevándorlók új útvonalakon, többségében Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznek Horvátországba, majd onnét Szlovénián keresztül Nyugat-Európába próbálnak meg eljutni.

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint több, mint tízezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába.

Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Többségükben a horvát határhoz közeli Bihać környékén torlódtak fel, ahol parkokban és romos épületekben vertek tábort. Horvátországnak Boszniával több, mint ezer kilométer hosszú határa van, amely nehezen ellenőrizhető, a határsértések pedig mindennaposak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.