Pesti Srácok

Nagy erejű földrengés pusztított Japánban, Hokkaidó szigetén

Nagy erejű földrengés pusztított Japánban, Hokkaidó szigetén

Nagy erejű földrengés rázta meg csütörtök hajnalban Japán legészakibb nagy szigetét, Hokkaidót, és a rengés okozta földcsuszamlásokban sajtóértesülések szerint nyolcan meghaltak, valamint több, mint harmincan eltűntek. A japán híradások 120-ra teszik a sérültek számát. Japánt az idei nyáron természeti csapások egész sora sújtotta.

A rengés miatt megszakadt a hárommillió hokkaidói háztartás szinte mindegyikének áramellátása, és egy atomerőmű hűtését átmenetileg tartalék generátorokkal kell biztosítani.

- jelentette a japán meteorológiai intézet. Szökőárriasztást nem kellett kiadni. A földmozgás megrázta Hokkaidó prefektúra székhelyét, az 1,9 millió lakosú Szapporót is. A szigeten minden vonatközlekedés leállt, nem jár a szuperexpressz és az összes helyi érdekű vasút. A vasúttársaság közölte, hogy az áramszünet miatt nem tudják frissíteni tájékoztató oldalaikat a közösségi médiában. A vidéki Acuma városban hatalmas földcsuszamlás történt egy hosszú hegygerinc mentén, a hegyoldalban álló számos házat temetve maga alá. A prefektúra kormányzata és a katasztrófaelhárítók arról számoltak be, hogy Acumában 32 embert eltűntként tartanak számon.

PestiSracok facebook image
Légi felvétel a földcsuszamlás nyomairól a Japán legészakibb nagy szigetén, Hokkaidón történt nagy erejű földrengést követően (MTI/EPA/Jiji Press)

A természeti csapás hírére hajnali 6 óra előtt hivatalába érkező Abe Sindzó miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy kormánya válságközpontot állít fel a mentési és segélyezési munkálatok összehangolására. Szuga Josihide, a kormány főtitkára egy sajtóértekezleten elmondta, hogy eltűnt emberekről és épületek összeomlásáról szóló telefonhívások százait kapták. Szuga azt mondta, hogy az illetékesek mindent megtesznek az esetleges áldozatok felkutatásáért és mentéséért. Hokkaidó kormányzójának kérésére az önvédelmi erők (a hadsereg) 25 ezer katonáját a mentési munkálatokra vezénylik.

Az ország nukleáris felügyelő hatósága közölte, hogy a Tomari atomerőmű három reaktorának hálózati áramellátása leállt, a reaktorok és a kiégett fűtőelemek hűtését azonban átmenetileg tartalék generátorokkal biztosítják. Leállították az észak-japán sziget energiaellátásának felét adó széntüzelésű erőművét is - ezt Szeko Hirosige ipari miniszter közölte. A Hokkaido Electric Power (HEP) nevű áramszolgáltató és üzemeltető arról számolt be, hogy minden széntüzelésű erőművüket leállították közvetlenül a földrengést követően. Mintegy 2,95 millió ember maradt áram nélkül. Az ipari minisztérium arról is beszámolt, hogy megrongálódott a HEP üzemeltetésében működtetett Tomato-Acuma széntüzelésű erőmű 350 megawatt teljesítményű egyes, illetve 600 megawatt teljesítményű kettes blokkja. A HEP arra készül, hogy újraindítja 700 megawatt teljesítményű négyes blokkját, de ennek idejét nem közölte. A japán közlekedési minisztérium közlése szerint a hokkaidói repülőtér (New Chitose Airport) várhatóan egész nap zárva lesz, részben a mennyezet egy részének leszakadása, részben pedig az áramellátás hiánya miatt, és ezért legalább kétszáz belföldi légi járatot törölnek.

A pusztítás nyomai a Japán legészakibb nagy szigetén, Hokkaidón történt nagy erejű földrengést követően Szapporóban (MTI/EPA/Jiji Press)

Japánt az idei nyáron természeti csapások egész sora sújtotta. A hét elején az utóbbi 25 év legpusztítóbb tájfunja, a Dzsebi legalább 11 halálos áldozatot követelt Japán nyugati részén, a legsúlyosabb károk Oszaka prefektúra területén voltak. Előzőleg a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt szombaton mintegy 27 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát az ország középső és északkeleti részén. Júliusban a heves esőzések, majd a szokatlan hőség több, mint 200 ember halálát okozták.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.