Pesti Srácok

Szili Katalin: A magyaroknak Fiume az emlékek városa

Szili Katalin: A magyaroknak Fiume az emlékek városa

Nekünk, magyaroknak Fiume (Rijeka) az emlékek városa: a Kormányzói Palota, a Tengerészeti Akadémia, vagy éppen maga a kikötő és vasöntvényei, a hullámtörő gátja, mind mementói egy letűnt kornak – emelte ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szombaton a Magyar Napok Fiumében című rendezvény ünnepélyes megnyitóján.

Beszédében Szili Katalin elmondta: százötven évvel a horvát-magyar kiegyezés évfordulójára emlékezve meg kell említeni, hogy Fiume halászfaluból fejlődött nagyvárossá, amely egyben a világ tizedik legnagyobb és legmodernebb kikötője volt az első világháború előestéjén. Virágzó olasz, horvát és magyar kultúra, prosperáló gazdaság és kereskedelem, fejlődő ipar és haditengerészet jellemezte – hangsúlyozta a politikus. A miniszterelnöki megbízott szerint ebben a multietnikus környezetben fejlődött ki az a városi öntudat, a fiumei identitás, mely máig kifejti hatását és alkalmassá teszi a Fiumét a 2020-as Európa Kulturális Fővárosa címre. A horvát-magyar sorsközösség kérdésében kiemelte: az együttélés idején a két nemzet csupán 1848-ban fordult fegyverrel egymás ellen, majd a 20. század viharai törték meg kapcsolatukat. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy a 21. században a horvátok és a magyarok viszonyát a kölcsönös, mély barátság hatja majd át. Beszédében a politikus úgy vélekedett: ehhez megfelelő kezdet volt, hogy Magyarország huszonhét esztendeje az elsők között ismerte el a független Horvátországot. Emellett hazánk fontos szerepet játszott Horvátország öt évvel ezelőtti európai uniós csatlakozásának előmozdításában. Az egymásra utaltság, az egymáshoz tartozás jellemezte múltunkat, s ma is csak együttműködéssel őrizhetjük, védhetjük meg és fejleszthetjük tovább a keresztény és nemzeti hagyományainkra épülő Európánkat – mondta a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin Vojko Obersnellel, Fiume polgármesterével közösen nyitotta meg a háromnapos, művészeti, kulturális és gasztronómiai programokkal teli rendezvénysorozatot, majd megköszönte a polgármesternek és a város vezetésének, hogy lehetővé tették az eseményt. A Zágrábi Magyar Intézet és a zágrábi magyar nagykövetség szervezésében, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) tengermelléki-fennsíki megyei egyesülete társszervezésében létrejött rendezvénysorozat színes programokkal várja a látogatókat. Szombaton különböző kézműves foglalkozásokkal, népzenével és néptánccal, valamint gasztronómiai különlegességekkel bemutatkozik a település testvérvárosa, Csepel. Gólyalábas, óriásbábos szabadtéri játékával, Az ördögszántotta heggyel a pécsi Bóbita Bábszínház is szerepel, továbbá látható lesz Érdi-Harmos Réka fotókiállítása, valamint fellép a Budapest Music Show roma zenekar, a Hurdy Gang együttes és a Bohemian Brass Band. Vasárnap a korzón számos horvátországi magyar néptáncegyüttes szórakoztatja majd községet, míg a rijekai HMDK alapszervezet székhelyén a Határon Túli Magyarságért Alapítvány Tárházról házra című vándorkiállítása lesz látható, amely a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő baranyai kulturális örökségekből mutat be egy válogatást. A rijekai művészmozi a Puskás Hungary című magyar életrajzi filmet vetíti.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.