Pesti Srácok

Szili Katalin: A magyaroknak Fiume az emlékek városa

Szili Katalin: A magyaroknak Fiume az emlékek városa

Nekünk, magyaroknak Fiume (Rijeka) az emlékek városa: a Kormányzói Palota, a Tengerészeti Akadémia, vagy éppen maga a kikötő és vasöntvényei, a hullámtörő gátja, mind mementói egy letűnt kornak – emelte ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szombaton a Magyar Napok Fiumében című rendezvény ünnepélyes megnyitóján.

Beszédében Szili Katalin elmondta: százötven évvel a horvát-magyar kiegyezés évfordulójára emlékezve meg kell említeni, hogy Fiume halászfaluból fejlődött nagyvárossá, amely egyben a világ tizedik legnagyobb és legmodernebb kikötője volt az első világháború előestéjén. Virágzó olasz, horvát és magyar kultúra, prosperáló gazdaság és kereskedelem, fejlődő ipar és haditengerészet jellemezte – hangsúlyozta a politikus. A miniszterelnöki megbízott szerint ebben a multietnikus környezetben fejlődött ki az a városi öntudat, a fiumei identitás, mely máig kifejti hatását és alkalmassá teszi a Fiumét a 2020-as Európa Kulturális Fővárosa címre. A horvát-magyar sorsközösség kérdésében kiemelte: az együttélés idején a két nemzet csupán 1848-ban fordult fegyverrel egymás ellen, majd a 20. század viharai törték meg kapcsolatukat. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy a 21. században a horvátok és a magyarok viszonyát a kölcsönös, mély barátság hatja majd át. Beszédében a politikus úgy vélekedett: ehhez megfelelő kezdet volt, hogy Magyarország huszonhét esztendeje az elsők között ismerte el a független Horvátországot. Emellett hazánk fontos szerepet játszott Horvátország öt évvel ezelőtti európai uniós csatlakozásának előmozdításában. Az egymásra utaltság, az egymáshoz tartozás jellemezte múltunkat, s ma is csak együttműködéssel őrizhetjük, védhetjük meg és fejleszthetjük tovább a keresztény és nemzeti hagyományainkra épülő Európánkat – mondta a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin Vojko Obersnellel, Fiume polgármesterével közösen nyitotta meg a háromnapos, művészeti, kulturális és gasztronómiai programokkal teli rendezvénysorozatot, majd megköszönte a polgármesternek és a város vezetésének, hogy lehetővé tették az eseményt. A Zágrábi Magyar Intézet és a zágrábi magyar nagykövetség szervezésében, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) tengermelléki-fennsíki megyei egyesülete társszervezésében létrejött rendezvénysorozat színes programokkal várja a látogatókat. Szombaton különböző kézműves foglalkozásokkal, népzenével és néptánccal, valamint gasztronómiai különlegességekkel bemutatkozik a település testvérvárosa, Csepel. Gólyalábas, óriásbábos szabadtéri játékával, Az ördögszántotta heggyel a pécsi Bóbita Bábszínház is szerepel, továbbá látható lesz Érdi-Harmos Réka fotókiállítása, valamint fellép a Budapest Music Show roma zenekar, a Hurdy Gang együttes és a Bohemian Brass Band. Vasárnap a korzón számos horvátországi magyar néptáncegyüttes szórakoztatja majd községet, míg a rijekai HMDK alapszervezet székhelyén a Határon Túli Magyarságért Alapítvány Tárházról házra című vándorkiállítása lesz látható, amely a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő baranyai kulturális örökségekből mutat be egy válogatást. A rijekai művészmozi a Puskás Hungary című magyar életrajzi filmet vetíti.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.