Pesti Srácok

„A kárpátaljai magyarok érdekeiért a világon sehol nem tiltakoztak”

„A kárpátaljai magyarok érdekeiért a világon sehol nem tiltakoztak”

A XX. század kommunista, fasiszta hatalomgyakorlási eszközei napjainkban is kísértenek, különösen Ukrajnában – hangsúlyozta Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a Terror Háza Múzeumnál tartott központi ünnepségen.

Orosz Ildikó szerint napjaink ukrajnai eseményei emlékeztetnek a 100-150 évvel ezelőtti, zsidók elleni tüntetésekre, mert a kárpátaljai magyarokat akarják hibáztatni az ország gazdasági és politikai csődközeli helyzetéért. Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy a tévécsatornák kárpátaljai magyarokat becsmérlő műsorokkal félrevezetik a közvéleményt, történelmi emlékhelyeiket, emléktábláikat megrongálják, történelmüket átírják. A városokban fáklyás menetet szerveznek arcukat eltakaró fiatalok, a kettős állampolgárok személyes adatait közzétették egy „halállistának” tartott honlapon, míg a parlament honlapján azért gyűjtenek aláírást, hogy tűzzék napirendre a kitelepítésüket.

– jegyezte meg. A rektor a magyarok elleni provokációk megsokszorozódásáról beszélt, beleértve az új oktatási törvényt, illetve legújabban a szeparatizmus vádját. Mint mondta, örülnének, ha az ukrán állam gondoskodása miatt nem szorulnának Magyarország támogatására, hiszen a kárpátaljai magyarok azt akarják, amire mindenki vágyik: családjuknak többé-kevésbé kiszámítható jövőt és biztonságos közeget. Orosz Ildikó azt mondta, hálásak a magyar kormánynak a gazdasági, szociális, kulturális segítségért és a politikai kiállásért, amely

PestiSracok facebook image

Felidézte, hogy 1956-ban minden kárpátaljainak volt tapasztalata a szovjet rendszerről, annak működéséről, s mindannyian követték a magyarországi eseményeket. Volt, aki megpróbált átszökni a határon, hogy csatlakozzon, alakultak csoportok is, akik röplapokat terjesztve üzentek a szovjeteknek: „hagyják el Magyarországot”. Orosz Ildikó kiemelte, hogy a 62 évvel ezelőtti fiataloknak volt merszük szembemenni a világ egyik legnagyobb hatalmával, azért, hogy az utánuk következő magyar generációknak legyen esélye egy emberhez méltóbb, szabadabb életre. Ők kezdték lebontani a kommunista világot Európában – hangsúlyozta a rektor.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.