Amerika a fegyverkezés mellett tette le a voksot
Az Egyesült Államok szoros kapcsolatot tart európai szövetségeseivel a szárazföldi telepítésű rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló szerződéssel és annak az európai biztonságra gyakorolt hatásával kapcsolatban – jelentette ki Jim Mattis (képünkön) amerikai védelmi miniszter az idei bahreini biztonságpolitikai fórumon szombaton elmondott beszédében.
Szembe kell néznünk a valósággal, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk a fegyverkezés korlátozásával. A fegyverkezés korlátozása azonban nem létezhet csak papíron, tettekre is szükség van – jelentette ki Mattis arab vezetők előtt az évenként megrendezett manámai konferencián. Donald Trump amerikai elnök a napokban jelentette be, hogy az Egyesült Államok felmondja az 1987-ben megkötött szerződést, mert szerinte Oroszország megsérti azt. A The New York Times című napilap már egy nappal a bejelentés előtt azt írta: a Trump-kormányzat régi szándéka a kilépés a szerződésből, és nemcsak Oroszország miatt, hanem mert a betartása akadályozza Washingtont olyan új fegyverek telepítésében, amelyekkel ellensúlyozhatja Kína növekvő közepes hatótávolságú fegyverzetét. A bejelentésre válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán figyelmeztette Washingtont, hogy országa kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek olyan amerikai fegyvereket fogadnak be, amelyek megsemmisítéséről a most felmondott egyezmény rendelkezik. Oroszország tagadja, hogy megsértette volna a szerződést, sőt az Egyesült Államokat vádolja ugyanezzel. Az amerikai védelmi miniszter arról is beszélt szombaton, hogy Oroszország szíriai katonai sikerei és Bassár el-Aszad szíriai elnökkel való szövetsége révén át akarja venni az Egyesült Államok szerepét a Közel-Keleten, de szerinte ez nem fog sikerülni. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja térségbeli partnereit, amelyek a stabilitást választják a káosz helyett. Megismételte azt a washingtoni vádat, hogy Irán – szintén Bassár el-Aszad szövetségese – meg akarja ingatni a térség stabilitását. Mattis hangsúlyozta, hogy az olyan súlyos incidensek, mint Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró isztambuli meggyilkolása, aláássák a Közel-Kelet stabilitását, és hogy az Egyesült Államok további intézkedéseket hoz a felelősök ellen az eddigieken felül. Hozzátette, hogy az eset nem befolyásolja a szaúdi-amerikai viszonyt.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten bejelentette, hogy visszavonják huszonegy szaúdi állampolgár amerikai vízumát, illetve közülük senkinek nem adnak ezután amerikai tartózkodási engedélyt. Szaúd-Arábia – a nyugati országok stratégiai szövetségese a térségben – a héten fogadkozott, hogy mindenkit felelősségre fog vonni, akinek bármi köze volt az újságíró meggyilkolásához. A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Szaúd-Arábia csak a múlt szombaton ismerte be, hogy Hasogdzsi meghalt a főkonzulátus épületében. Az első szaúdi magyarázat szerint az újságíró dulakodás közben vesztette életét, a szaúdi főügyész azonban később közölte, hogy ez egy előre megtervezett gyilkosság volt. Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter a szombati konferencián bejelentette, hogy a Hasogdzsi meggyilkolásában bűnrészes embereket Szaúd-Arábiában fogják bíróság elé állítani, de a nyomozás az ügyben még sokáig fog tartani. Törökországban pénteken jelentették be, hogy az isztambuli főügyészség kezdeményezi a újságíró meggyilkolásával kapcsolatban Szaúd-Arábiában őrizetbe vett tizennyolc gyanúsított kiadatását.
Forrás: MTI. Fotó: Stars and Stripes
