Pesti Srácok

Az LMP szerint a Fidesz soraiban ma ott ülnek a kommunisták

Az LMP szerint a Fidesz soraiban ma ott ülnek a kommunisták

Az LMP társelnöke szerint Magyarország szabadságát újabb és újabb kihívások fenyegetik, ezért ki kell mondani, a magyarság nem tűri jogaink lábbal tiprását, hangjának és gondolatainak elfojtását. Keresztes László Lóránt hozzátette, az ország mai vezetői nemzeti elkötelezettségűnek hazudják magukat, de azt a kommunista rendszert restaurálják, amelyben kibontakoztak, és kiszolgáltatják a nemzetet.

Keresztes László Lóránt pártja október 23-ai megemlékezésén, a budapesti Mansfeld Péter-emlékműnél kedden kijelentette, akik harminc éve szembeszálltak az önkénnyel, "mára az árulás, a tolvajlás és rombolás katonái lettek". Megtanultak és alkalmaznak mindent, amely ellen egykor küzdöttek. Megbocsátottak mindenkinek, akiknek soha nem lett volna szabad megbocsátani - folytatta -, és elfelejtettek mindent, amire örökké emlékezni kellett volna.

- mondta Keresztes László Lóránt, hozzátéve, az ország mai vezetői nemzeti elkötelezettségűnek hazudják magukat, de azt a kommunista rendszert restaurálják, amelyben kibontakoztak, és kiszolgáltatják a nemzetet.

PestiSracok facebook image

- vélekedett az ellenzéki társelnök, aki szerint a "bolsevik elvű kormányzás" súlyos tragédiát okozott a nemzetünknek, hiszen az elmúlt években is több százezren voltak kénytelenek elhagyni az országot, ahogy az '56-os forradalom után is. Az LMP-s politikus szerint a kormányoldal "szellemi elődjeihez hasonlóan" nem tűri az ellenvéleményt, és "Rákosin is túltevő propagandát folytat", hatalmi, hatósági eszközökkel is fellép azok ellen, akik felhívják a figyelmet tetteire. Magyarországnak azonban át kell lépnie a 21. századba - hangsúlyozta Keresztes László Lóránt -, "el kell távolítani a hatalomból a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat", és fel kell készíteni a nemzetet az új idők súlyos kihívásaira.

- mondta, megjegyezve ugyanakkor, a hatalom éppen ezen eszközöket akarja elvenni tőlük.

- zárta szavait, majd elnöktársával, Demeter Mártával együtt megkoszorúzta Mansfeld Péter emlékművét.

Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták, és 1959. március 21-én kivégezték.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.