Deportáltatnák a kettős állampolgárságú kárpátaljaiakat
Egy parlamenti petíció deportáltatná a kettős állampolgárságú kárpátaljaiakat – írja a Magyar Idők. A százötvenezres kárpátaljai magyarságot aggodalommal tölti el Kijev elnyomó politikája, ami a közelgő választások miatt csak fokozódni fog. Magyarország kormánya az alaptörvényben foglalt kötelezettségének megfelelőlen nyíltan és egyértelműen a kárpátaljai magyarok mellett áll.
A kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada honlapján petíciót indítottak a kárpátaljai magyarok deportálásáért
– számolt be a Magyar Idők a Transkarpatia.net nevű hírportálra hivatkozva.
A kezdeményezés a magyar állampolgárságot felvevő kárpátaljaiak kapcsán azt javasolja: „intézkedjenek annak érdekében, hogy ezektől az emberektől elvegyék az ukrán állampolgárságot, majd pedig deportálják őket új hazájuk, Magyarország felé”. A petíciót szeptember 21-én indították, és nagyjából ötszázan írták alá, a szélsőséges kezdeményezéstől még egy hivatalos személy sem határolódott el.
Popovicsné Palojtay Márta, a kárpátaljai Család és Élet civil szervezet egyik vezetője lapunknak úgy fogalmazott: sajnos valóban vannak ilyen szélsőséges hangok, ám ez az általános közvélekedést nem jellemzi. Állítólag tényleg fennáll a veszélye, hogy az ehhez hasonló véleményekkel az ukrán közvéleményt a kisebbségek ellen lehet hangolni, egyre több erre utaló jel van a közösségi portálokon is.
Erre azonban Kárpátalján nem vevők az emberek, mi békében megvagyunk a ruszinokkal és a helyi ukránokkal is – mondta Popovicsné Palojtay Márta. Emellett arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy a kisebbséget ért sérelmek miatt a magyarok egy része megelégelheti a folyamatos támadásokat, és elhagyhatja Kárpátalját.
Ezzel az itt maradók kerülnének még nehezebb helyzetbe
– fűzte hozzá.
A mintegy százötvenezres kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen az utóbbi időben elfogadott ukrán törvények következtében a közösség a teljes jogfosztottság határára került.
Ukrán nacionalisták számtalan alkalommal provokálták a kárpátaljai magyar közösséget, megtámadták kulturális intézményeiket, megrongálták a magyar emlékműveket. A nyugatbarátnak mondott majdani forradalom után a soviniszta kijevi adminisztráció 2014 februárjában eltörölte a kisebbségeknek az állami és önkormányzati intézményekben tízszázalékos nyelvhasználati küszöböt biztosító törvényt
– írja a Magyar Idők.
A 2017-es oktatási törvény értelmében veszélybe került 71 magyar iskola működése, és be kellene zárni a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve meg kellene szüntetni a magyar oktatást az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Kijev a kettős állampolgárság intézményébe is belekötött a kárpátaljai magyarok kapcsán, annak ellenére, hogy az ukrán kormány tagjai nagy részének kettő vagy több útlevele is van, és az ország törvényei sem büntetik más ország állampolgárságának a viselését. Az ukrán hatóságok a diplomácia szabályait súlyosan megsértve, titkosszolgálati akcióval felvételt is készítettek a beregszászi konzulátuson, magyar felségterületen állampolgársági eskütételről.
A két ország közötti konfliktus miatt október 4-én kölcsönösen diplomatákat, konzulokat utasított ki Ukrajna és Magyarország a területéről. Illetve az ukrán külügyminisztérium azt sejttette, hogy mivel nekik nem felel meg az új kijevi magyar nagykövetjelölt személye, ezért késleltetik a diplomata fogadó nyilatkozatának kiadását.
Kárpátalján a hatóságok több száz állami tisztviselőt és önkormányzati képviselőt világítanak át a kettős állampolgárság ügyében egy lista alapján, amit a Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán portál tett közzé hétfő este magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai lakosokról. A Mirotvorec ismeretlen forrásból 313 kárpátaljai lakos nevét és adatait, születési helyét és dátumát, lakcímét, magyar útlevele számát és tisztsége megnevezését tette közzé. Ez a portál volt az, amely az Ukrajna ellenségeit felsoroló listájára tette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Szijjártó Péter azt követően került fel a szélsőséges honlap listájára, hogy kritizálta Petro Porosenko ukrán elnököt.
A felfokozott politikai hangulat egyik oka, hogy 2019 márciusában, Ukrajnában államfőválasztást tartanak, októberben pedig új parlamentet fognak választani. Petro Porosenko támogatottsága mindössze 6,8 százalékos, az elnök a nacionalista kártya kijátszásával próbálja népszerűségét növelni.
A Magyar Idők szerint a magyarellenes ukrán intézkedések hátbaszúrásként is felfoghatók, hiszen az elmúlt években Magyarország gázszállítással segítette keleti szomszédját, ukrán katonákat kezeltek hazánkban, gyermekeket üdültettek, kötött-segélyhitelprogramot indítottak, intézményeket támogattak.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI
