Pesti Srácok

Elkezdődött a tartományi választás a németországi Hessenben

Elkezdődött a tartományi választás a németországi Hessenben

Elkezdődött vasárnap reggel a tartományi törvényhozási (Landtag-) választás a németországi Hessenben. A választáson 4,4 millióan vehetnek részt. A Landtagot öt évre választják meg. A szavazókörök 18 óráig tartanak nyitva. Az első eredménybecslések urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő hajnalban várható. A Németország nyugati részén fekvő, jómódú tartományt az utóbbi öt évben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Zöldek koalíciója kormányozta. Az utolsó felmérések alapján a Zöldek minden eddiginél jobb eredményt érhetnek el, de a CDU jelentősen gyengülhet, és ezért nem lehet majd ismét CDU-Zöldek összetételű kormányt alkotni. A tartományban ellenzékben lévő Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatottsága is visszaeshet.

A szövetségi szinten együtt kormányzó CDU és SPD gyengülése kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el, akár a két pártelnök - Angela Merkel kancellár és Andrea Nahles - leváltásához és előre hozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáshoz is vezethet.

Az utolsó felmérések alapján Hessenben továbbra is a CDU lesz az első számú politikai erő, de támogatottsága a 26-28 százalékos sávba süllyed az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról.

Az SPD 20-22 százalékot szerezhet, szemben az öt évvel korábbi 30,7 százalékkal. Előfordulhat, hogy a harmadik helyre szorul, a Zöldek pedig előrelépnek a tartomány második számú politikai erejévé. Az ökopárt támogatottságát is 20-22 százalékra mérik, ami csaknem a duplája a 2013-ban szerzett 11,1 százaléknak.

PestiSracok facebook image

A negyedik helyen a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végezhet, amely öt éve még nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ezúttal pedig 12-13 százalékkal kerülhet be a wiesbadeni Landtagba. A 2013-ban alapított AfD így mind a 16 tartományi törvényhozásban rendelkezik majd képviselettel.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egyaránt a szavazatok 8 százalékát gyűjtheti össze, a 2013-ban szerzett 5,2 százalék, illetve 5 százalék után.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Michael Probst

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.