Pesti Srácok

Hasogdzsi-ügy: az eltűnt újságíró barátja szerint a szaúdi hatóságok lehallgatják az ellenzékiek telefonjait

Hasogdzsi-ügy: az eltűnt újságíró barátja szerint a szaúdi hatóságok lehallgatják az ellenzékiek telefonjait

Egy Kanadában élő szaúdi ellenzéki vasárnap a CBC kanadai televíziónak elmondta: meggyőződése, hogy Rijád feltörte a telefonját, és lehallgatta beszélgetéseit a nem sokkal később eltűnt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíróval.

Omar Abdul-Azíz a CBC-nek azt mondta, biztos abban, hogy a Hasogdzsival és más, Kanadában, az Egyesült Államokban, Törökországban és Szaúd-Arábiában élő ellenzékiekkel folytatott beszélgetéseit lehallgatták. A torontói egyetem azt állapította meg, hogy nagyon valószínű, hogy a férfi telefonját a szaúdi hatóságok törték fel, mert olyan kémprogramot találtak rajta, amelyet kizárólag kormányok vásárolhatnak meg. Abdul-Azíz beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapban számtalan projektben dolgozott együtt Hasogdzsival, egyebek között egy olyan kampányban, amely a közösségi hálókon szembeszállt a rijádi rendszer propagandájával. Hasogdzsi támogatta a projektet, és feltételezi, hogy ezt a beszélgetését is lehallgatták a szaúdiak. A férfi attól tart, hogy a vele folytatott beszélgetéseknek közük lehet Hasogdzsi eltűnéséhez. A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsinak október 2-án veszett nyoma, miután felkereste a szaúdi főkonzulátust Isztambulban. A török hatóságok szerint a külképviseleten meggyilkolták. Rijád tagadja ezt, s azt állítja, hogy az újságíró épségben elhagyta az épületet, és utána tűnt el. Menyasszonya viszont az épületnél várta, és azt mondja, Dzsamál Hasogdzsi nem hagyta el a főkonzulátust.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sabah

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)