Pesti Srácok

Kockázatos a humanitárius vízum

Kockázatos a humanitárius vízum

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a jelenlegi helyzetben kockázatot jelent a humanitárius vízum. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt arról, hogy az Európai Bizottság közzétette programját arról, mit kellene sürgősen végrehajtani, ami - a miniszterelnök értékelése szerint - "horrorgyűjtemény egy magyar ember számára". Ugyanis állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szól, továbbá bevonná az NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelmet a tagállamoktól, és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről beszélnek, hanem határmenedzsmentről - fejtette ki a kormányfő.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában elmondta: a humanitárius vízum nem új dolog, több országban alkalmazzák. Mivel vízum, ezért ahhoz adatokat kell szolgáltatni. Ezek alapján az adott ország hatóságai eldöntik, hogy megadják-e a beutazási engedélyt. Belgiumban például az elmúlt két évben 1200 ember kapott ilyen vízumot.

A humanitárius vízum egy legális, reguláris beutazási engedély, amely csak az adott országban érvényes, más országba nem lehet vele menni. Érvényessége időhöz kötött, általában 3 hónapra adják meg, de indokolt esetben lehet hosszabb időre kérni - fejtette ki.

A szakértő megjegyezte: kérdés, hogy az illető betartja-e az időt, amire megkapta a vízumot. Az embereket nem lehet követni. Gyakran előfordul, hogy az emberek eltűnnek szem elől és ott maradnak az országban. Az Egyesült Államoknak is vannak problémái emiatt - mondta el Kis-Benedek József.

PestiSracok facebook image

MTI; Fotó: Wittgenstein Centre

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?