Kövér László: Kultúrharc folyik a magyarság ellen
A magyarság elleni fegyveres harcot 1849. október 6. után felváltotta a magyarság ellen folytatott kultúrharc, amelyet az idegen politikai önkény kísért és segített, és tapasztalható napjainkban is - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a felvidéki Nyárasdon tartott megemlékezésen.
Ebben a kultúrharcban legelőször azt támadták meg, ami szellemi kovásza volt az 1848-as forradalomnak: a magyar nyelvet és annak gyökereit
– fogalmazott a politikus. Hozzátette: a magyarság elleni tudatos kultúrharc változó eszközökkel és módszerekkel végig zajlott a XX. században, és tapasztalható napjainkban is.
Kövér László szerint mindig azokat támadják, akik a magyarság öntudatát akarják erősíteni, akik meg akarnak maradni keresztényeknek, magyaroknak, férfiaknak és nőknek, és egy olyan Magyarországot akarnak, amely magyar ország marad, olyan Európát akarnak, amely az európai embereké marad az eljövendő nemzedékek számára is.
Az Országgyűlés elnöke szerint az aradi vértanúk kivégzése utáni megtorlással a magyarságot szerették volna megfosztani nemzeti büszkeségétől, mert akit alattvalónak szánnak, annak nem öntudatosnak kell lennie, hanem bűntudattal és identitás zavarral kell küszködnie.
Akik támadnak, azok önmagukat haladóknak nevezik, akiket támadnak, azokat maradiaknak titulálják. Vagy nacionalistáknak, populistáknak, idegengyűlölőknek, kirekesztőknek, ami a hivatalos közvélemény szerint az adott időben a legkedvezőtlenebb megítélést vonja maga után
– fogalmazott Kövér László, majd hozzátette: "akik támadnak, azok mindig bűntudatot akarnak kényszeríteni a magyarságra".
A politikus hangsúlyozta, az 1848-49-es magyar forradalom, hőseink teljesítménye és mártíriuma kötelez bennünket, hogy a XXI. században is legyünk a megmaradás emberei, maradjunk a megmaradás nemzete a Kárpát-medencében, és a megmaradást választó európai sorstársainkkal együtt tegyünk meg mindent, hogy Európa is megmaradjon a keresztény kultúrájú népek közös otthonának.
A XIX. században a magyar szabadság lángja legelőször akkor lobbant fel, amikor a Habsburg király kénytelen volt a magyar nyelvet hivatalos nyelvként elismerni Magyarországon. Ez megerősítette a magyar öntudatot, segítette a magyar önérdek megfogalmazását és kinyilvánítását - mutatott rá Kövér László.
A politikus emlékeztetett arra, hogy Széchenyi István 1848 márciusában egy önálló Magyarországot remélt, amelyet nemzetközi térben csak az önérdekűség vezérelhet; Kossuth Lajosék már pontosan tudták, hogy a nemzet csak saját érdekei mentén haladva emelkedhet fel, idegen érdekeket követve sohasem.
Mindezt a Márciusi Ifjak a magyar önrendelkezés lenyűgözően tiszta, világos és közérthető alapdokumentumában, a tizenkét pontban meg is fogalmazták
– jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
Elődeink 1848-ban az ország és a nemzet számára a szabadság eszményéből megteremtették a szabadság valóságát. A magyar történelem egyik legnagyobb hatású közös vállalkozása bukásában is életerőt adott a nemzetnek a XX. és a XXI. századra
– fogalmazott Kövér László.
A megemlékezés előtt misét tartottak Nyárasd katolikus templomában, majd zászlókkal vonultak át a szomszédos temetőben található 1848-as emlékműhöz. A koszorúzáson részt vett Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Szabó József, a pozsonyi magyar nagykövetség első tanácsosa és Bacsó László polgármester.
A Dunaszerdahelytől 13 kilométerre keletre található Nyárasdnál a szabadságharc idején két csatát vívott a magyar honvédsereg az osztrák császári haderővel, ezt a községben emlékmű örökíti meg. Külön sírkő emlékeztet Gustav von Geramb osztrák alezredesre, aki 1849. január 13-án itt esett el a komáromi honvédekkel vívott ütközetben.
Forrás: MTI; Fotó: Bruzák Noémi/MTI
