Pesti Srácok

Seehofer nem mond le a bajor választás után

Seehofer nem mond le a bajor választás után

Nem tervez lemondást a bajorországi tartományi törvényhozási (Landtag-) választás után Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke. A politikus egy vasárnapi interjúban jelezte, hogy mindkét tisztségét meg kívánja tartani az október 14-ei választás után.

Horst Seehofer a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, az a meggyőződése, hogy a CSU megőrizheti abszolút többségét a müncheni Landtagban. Arra a kérdésre, nem igazságtalanság-e, hogy a pártban már most arra készülnek, hogy rá hárítsák a felelősséget az esetleges kudarcért, azt mondta, hogy nem foglalkozik ilyesmivel, és teljes erővel a CSU "összetartására" és a listavezető, Markus Söder tartományi miniszterelnök támogatására összpontosít.

- jegyezte meg Horst Seehofer.

PestiSracok facebook image

- mondta arra a kérdésre, hogy a Landtag-választás után is folytatja-e munkáját. "Olyan politikára van szükség, amely ismét jobban odafigyel a lakosságot foglalkoztató ügyekre, amely gondoskodik a rendről, a jog érvényesítéséről, a közbiztonságról és a szociális biztonságról."

- jelentette ki Horst Seehofer. Arra a kérdésre, hogy a pártelnöki tisztséget is megtartja-e, rámutatott, hogy a CSU tavaly decemberi kongresszusán két évre szóló elnöki megbízatást kapott.

A CSU választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint évtizedes mélyponton van, az ARD országos köztelevízió Bayerntrend nevű kutatássorozatának új adatai szerint 33 százalékon áll, a ZDF országos köztelevízió Politbarometer nevű kutatássorozatának új mérése szerint pedig 35 százalékon. A CSU az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson a szavazatok 47,7 százalékát szerezte meg. A 33-35 százalék körüli támogatottság azt jelzi, hogy a Bajorországot rendszerint egyedül kormányzó párt elveszítheti abszolút többségét és az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta a legrosszabb választási eredményre számíthat.

A CSU a közvélemény-kutatási adatok alapján ugyan továbbra is messze a legnagyobb politikai erő marad a tartományban október 14. után, de koalícióra kényszerülhet. Valószínűleg a Zöldekkel alkothat kormányt, az ökopárt 18 százalék körüli eredménnyel a második helyen végezhet.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.