Szegedi börtönválogatott: bűnügyi felügyelet alatt a Szeviép vezér
Bűnügyi felügyelet alá helyezte B. Sándort a mórahalmi Mini Hungary Park ügykapcsán a Szegedi Járásbíróság. A férfit attól is eltiltották, hogy kapcsolatba lépjen az ügy többi szereplőjével.
Legalább egy hónapig nem hagyhatja el otthonát B. Sándor, akit a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében szerdán vettek őrizetbe – mondta a Szegedi Járásbíróságon az ítélet meghozatala után a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője. A bíróság arról is döntött, hogy a férfi nem léphet kapcsolatba az ügy többi gyanúsítottjával – tette hozzá Serfőző Katalin. Az ügyészség azt szerette volna, ha bűnismétlés és az eljárás meghiúsítása miatt letartóztatják B. Sándort, azonban a bíróság – bár az okokkal egyetértett – úgy ítélte meg, hogy ehhez elég a bűnügyi felügyelet, a korábbi nevén házi őrizet is. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. A Csongrád Megyei Főügyészség B. Sándor őrizetbevételekor egy közleményt adott ki, amiben azt írják, hogy a férfi a park beruházó és a kivitelező cégében is tulajdonos volt. Közölték, hogy irányította a többi gyanúsítottat, és utasításokat adott valótlan tartalmú teljesítési igazolások kiállítására, valamint a projekt készre jelentésére. Ráadásul az állami támogatás egy részét nem a parkra költötték.
Ismert: a Mini Hungary Park létrehozását még a Bajnai-kormány idején, 2009-ben fogadta el a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. A projekt megvalósítója, D. Imre, a Bornemzet Kft. ügyvezetője, a Délmagyarország egykori főszerkesztője volt, a beruházást pedig a Szeviép egyik leányvállalata, a MITT Befektetésszervezési Zrt. menedzselte. A botrány idén júniusban robbant ki, amikor az adóhatóság több embert is meggyanúsított azzal, hogy félmilliárd forintot meghaladóan költségvetési csalást követtek el. A megalapozott gyanú szerint egymással összejátszva ötszázötvenmillió forint kárt próbáltak meg okozni az uniós és a magyar költségvetésnek a történelmi Magyarország műemlékeit makettekkel bemutató park kivitelezésekor. A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult. A gyanú szerint az állami és az uniós költségvetést 436 millió forint vagyoni hátrány érte, amelyből a végrehajtáskor 50 millió forint térült meg. Ugyanez a férfi ül társaival a vádlottak padján csődbűntett miatt a Szeviép-ügyben is, amiben a következő tárgyalást hétfőn tartják. A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A társaság fizetésképtelensége 20 ezer munkahelyet sodort veszélybe, több, mint háromszáz cég ment csődbe, és a többi érintett vállalkozás likviditása is megrendült.
Forrás: Délmagyar; Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Idők
