Pesti Srácok

Szili Katalin: Székelyföldön töretlen az igény az autonómiára

Szili Katalin: Székelyföldön töretlen az igény az autonómiára

Szili Katalin szerint Székelyföldön töretlen az autonómia és a magyar összefogás iránti igény. A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott szombaton nyilatkozott az MTI-nek négy napos erdélyi, ezen belül három napos székelyföldi útja végén.

Szili Katalin elmondta, hogy az utóbbi napokban Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában vett részt pódiumbeszélgetéseken, rendezvényeken, és nemcsak politikusokkal, hanem nagyon sok, a politikán kívüli emberrel is beszélt. Az autonómia valamennyi beszélgetőpartnerem részéről igényként merült fel, és azt is megfogalmazták, hogy e cél érdekében félre kell tenni a napi pártpolitikai csatározásokat, és együttesen kell az igényt képviselni – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Azt is hozzátette, a fórumokon többen is felvetették: lehet, hogy aktualizálni kellene az autonómiatervezeteket. Szili Katalin szerint az is javaslatként hangzott el, hogy míg az autonómia kérdése nyugvópontra kerül, más törvényi lehetőségeket is meg kell ragadni azért, hogy az erdélyi magyarság helyzete javuljon. A miniszterelnöki megbízott a jelenleg alkotmányossági felülvizsgálaton levő, kihirdetésre váró közigazgatási törvénykönyv adta lehetőségeket, valamint a román parlamentben tizenhárom éve elakadt kisebbségi törvénytervezetet említette. Utóbbival kapcsolatban fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar pártoknak legyenek közösen aktualizált módosító javaslatai a kulturális autonómiát is magába foglaló törvény tervezetéhez.

Szili Katalin azt a tapasztalatát is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok figyelnek Budapestre, fontos számukra az, amit a magyar kormány az ország és a nemzet biztonsága érdekében tesz. Hozzátette: sokszor szóba került a migránskérdés is, amiben maximálisan támogatták Magyarország álláspontját. A miniszterelnöki megbízott pénteken Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, szombaton pedig Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével találkozott. Adottságnak és helyzeti előnynek nevezték, hogy a Székelyföld területét lefedő három megyének – Maros megye egy része is a Székelyföldhöz tartozik –magyar elnöke van. Mint fogalmazott: együttműködésük a természetes régióként való összekapaszkodást teszi lehetővé. Hozzátette: megegyeztek abban, hogy december elején a három megyeelnökkel azokról a regionális együttműködési lehetőségekről tárgyalnak, amelyek a magyarság helyben tartását, gazdasági gyarapodását, kulturális lehetőségeinek a bővítését eredményezik.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.