Pesti Srácok

Szili Katalin: Székelyföldön töretlen az igény az autonómiára

Szili Katalin: Székelyföldön töretlen az igény az autonómiára

Szili Katalin szerint Székelyföldön töretlen az autonómia és a magyar összefogás iránti igény. A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott szombaton nyilatkozott az MTI-nek négy napos erdélyi, ezen belül három napos székelyföldi útja végén.

Szili Katalin elmondta, hogy az utóbbi napokban Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában vett részt pódiumbeszélgetéseken, rendezvényeken, és nemcsak politikusokkal, hanem nagyon sok, a politikán kívüli emberrel is beszélt. Az autonómia valamennyi beszélgetőpartnerem részéről igényként merült fel, és azt is megfogalmazták, hogy e cél érdekében félre kell tenni a napi pártpolitikai csatározásokat, és együttesen kell az igényt képviselni – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Azt is hozzátette, a fórumokon többen is felvetették: lehet, hogy aktualizálni kellene az autonómiatervezeteket. Szili Katalin szerint az is javaslatként hangzott el, hogy míg az autonómia kérdése nyugvópontra kerül, más törvényi lehetőségeket is meg kell ragadni azért, hogy az erdélyi magyarság helyzete javuljon. A miniszterelnöki megbízott a jelenleg alkotmányossági felülvizsgálaton levő, kihirdetésre váró közigazgatási törvénykönyv adta lehetőségeket, valamint a román parlamentben tizenhárom éve elakadt kisebbségi törvénytervezetet említette. Utóbbival kapcsolatban fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar pártoknak legyenek közösen aktualizált módosító javaslatai a kulturális autonómiát is magába foglaló törvény tervezetéhez.

Szili Katalin azt a tapasztalatát is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok figyelnek Budapestre, fontos számukra az, amit a magyar kormány az ország és a nemzet biztonsága érdekében tesz. Hozzátette: sokszor szóba került a migránskérdés is, amiben maximálisan támogatták Magyarország álláspontját. A miniszterelnöki megbízott pénteken Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, szombaton pedig Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével találkozott. Adottságnak és helyzeti előnynek nevezték, hogy a Székelyföld területét lefedő három megyének – Maros megye egy része is a Székelyföldhöz tartozik –magyar elnöke van. Mint fogalmazott: együttműködésük a természetes régióként való összekapaszkodást teszi lehetővé. Hozzátette: megegyeztek abban, hogy december elején a három megyeelnökkel azokról a regionális együttműködési lehetőségekről tárgyalnak, amelyek a magyarság helyben tartását, gazdasági gyarapodását, kulturális lehetőségeinek a bővítését eredményezik.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.