Pesti Srácok

Szili Katalin: Székelyföldön töretlen az igény az autonómiára

Szili Katalin: Székelyföldön töretlen az igény az autonómiára

Szili Katalin szerint Székelyföldön töretlen az autonómia és a magyar összefogás iránti igény. A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott szombaton nyilatkozott az MTI-nek négy napos erdélyi, ezen belül három napos székelyföldi útja végén.

Szili Katalin elmondta, hogy az utóbbi napokban Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában vett részt pódiumbeszélgetéseken, rendezvényeken, és nemcsak politikusokkal, hanem nagyon sok, a politikán kívüli emberrel is beszélt. Az autonómia valamennyi beszélgetőpartnerem részéről igényként merült fel, és azt is megfogalmazták, hogy e cél érdekében félre kell tenni a napi pártpolitikai csatározásokat, és együttesen kell az igényt képviselni – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Azt is hozzátette, a fórumokon többen is felvetették: lehet, hogy aktualizálni kellene az autonómiatervezeteket. Szili Katalin szerint az is javaslatként hangzott el, hogy míg az autonómia kérdése nyugvópontra kerül, más törvényi lehetőségeket is meg kell ragadni azért, hogy az erdélyi magyarság helyzete javuljon. A miniszterelnöki megbízott a jelenleg alkotmányossági felülvizsgálaton levő, kihirdetésre váró közigazgatási törvénykönyv adta lehetőségeket, valamint a román parlamentben tizenhárom éve elakadt kisebbségi törvénytervezetet említette. Utóbbival kapcsolatban fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar pártoknak legyenek közösen aktualizált módosító javaslatai a kulturális autonómiát is magába foglaló törvény tervezetéhez.

Szili Katalin azt a tapasztalatát is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok figyelnek Budapestre, fontos számukra az, amit a magyar kormány az ország és a nemzet biztonsága érdekében tesz. Hozzátette: sokszor szóba került a migránskérdés is, amiben maximálisan támogatták Magyarország álláspontját. A miniszterelnöki megbízott pénteken Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, szombaton pedig Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével találkozott. Adottságnak és helyzeti előnynek nevezték, hogy a Székelyföld területét lefedő három megyének – Maros megye egy része is a Székelyföldhöz tartozik –magyar elnöke van. Mint fogalmazott: együttműködésük a természetes régióként való összekapaszkodást teszi lehetővé. Hozzátette: megegyeztek abban, hogy december elején a három megyeelnökkel azokról a regionális együttműködési lehetőségekről tárgyalnak, amelyek a magyarság helyben tartását, gazdasági gyarapodását, kulturális lehetőségeinek a bővítését eredményezik.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.