erdélyi magyarság
Novák Katalin: a magyar nemzet határai túlnyúlnak az ország határain
Magyar anyanyelvünk, közös történetünk és kultúránk az a köldökzsinór, amely összeköti Erdélyt Magyarországgal – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének megnyitóján, csütörtökön, Szentendrén. Novák Katalin kiemelte, hogy az erdélyi magyar kultúra nem a múltunk egy darabja, hanem a jelenünk része, kulcs a magyar jövőhöz.
Szijjártó Péter odaszólt a román sajtó képviselőinek (Videó)
Szijjártó Péter Facebook-oldalán osztotta meg azt a videót, amit kifejezetten a román sajtó képviselőinek figyelmébe ajánlott. Ebben úgy fogalmazott: Románia és Magyarország együttműködése a kölcsönös tisztelet talaján áll, és legstabilabb és legfontosabb alapját nemzeti közösségeink alkotják, az Erdélyben, Székelyföldön élő magyarság és a Magyarországon élő románok közössége – hangzott el a külgazdasági és külügyminisztertől.
A nemzeti identitás is legyen alapvető emberi jog - A Kárpát-medencei kisebbségvédelem új dimenziókat nyithat a nemzetközi jogban
Szükség van az identitáshoz való, ezen belül is a nemzeti identitáshoz való jog elismerésére, ma e globális kiszolgáltatottságban láthatóan nem elegendő az emberi méltósághoz való jog, illetőleg az egyenlőség elismerése - fogalmazott portálunknak Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a nemrégiben megjelent Kárpát-medencei kisebbségvédelmi kalauz második, Romániát górcső alá vevő kötete kapcsán beszélt arról, hogy a kisebbségek helyzetének vizsgálata új szempontokra mutat rá az alapvető emberi jogok tekintetében is. A kötetet jegyző Markó Attila jogász, kisebbségjogi szakértő a sajtótájékoztatón többek közt arról beszélt, Románia arról híres, hogy minden minisztere valamilyen reformot akar végrehajtani, ami miatt egymást érik az átszervezések a közigazgatás minden területén. Mint kiemelte, a kisebbségi parlamenti munka ennek köszönhetően évtizedek óta jelentős részben azzal telik, hogy folyamatosan figyelni kell, nehogy az egyes törvénymódosításokkal sérüljenek, szűküljenek a magyar közösség jogai.
Kelemen Hunor: Erdélyi igen a nemzetpolitikára
Helyesnek tartják az erdélyi, a határon túli magyarok az utóbbi bő évtized nemzetpolitikáját, ezt igazolják vissza a külhoniak szavazatai – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Marosvásárhely alpolgármestere a kidobott levélszavazatokról: Nem találom azt az egy elemet, ami elhitetné velem, hogy ez a történet igaz
Portálunk is beszámolt róla, miszerint csütörtökön egy teljes zsáknyi kidobott és részben elégett magyarországi választási szavazólapra bukkantak egy Marosvásárhely melletti hulladéklerakatban. Felmerült a gyanú, hogy ez csupán provokáció, ugyanis a Telex nevű ellenzéki hírportál már februárban előkészített ehhez egy cikket. Az esetről Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere fejtette ki véleményét a marosvásárhelyiek.ro nevű portálon.
Egy erdélyi házaspár nem tudja leadni a voksát, mert a postás szabadságra ment a levélszavazatokkal együtt
Az erdon.ro egyik olvasója egy érdekes sztorit osztott meg a hírportállal. Ugyanis a 66 éves váradszentmártoni olvasó elmondása szerint azért nem adhatja le a szavazatát a magyar országgyűlési választásokon, mert a helyi postás április 5-ig szabadságot vett ki, a levélszavazatokkal együtt.
Érvénytelenek voltak a kidobott erdélyi levélszavazatok
A Maszol rendőrségi forrásoknak köszönhetően úgy tudja, összesen tizenhárom levélszavazat és hatvan boríték volt abban a csomóban, amit szerda este találtak Jedd közelében. Mint kiderült, egyik borítékban sem szerepelt azonosító nyilatkozat, így a kidobott és részben elégetett levélszavazatok alapjában véve is érvénytelenek voltak.
Az erdélyiek szemében esélytelen a magyar baloldal
Az erdélyi magyarok körében nem kérdőjeles, kire fognak szavazni április harmadikán. A külhoniaknál évek óta stabilan, magas arányban Orbán Viktor kormányzása a befutó, így a megméretéssel kapcsolatos közvélekedésben inkább csak a magyar baloldal Erdélyből értelmezhetetlennek tűnő kormányellenes propagandája jelenik meg riasztó témaként.
Elutasította Márki-Zay Péter fogadását nyolc erdélyi magyar önkormányzati vezető
A magyar ember nehezen felejt: a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott 2004. december 5-i népszavazásra hivatkozva utasította el tavaly októberben Márki-Zay Péter fogadását nyolc erdélyi magyar önkormányzati vezető. Tavalyi levelüket nem szánták a nyilvánosságnak, ám a Székelyhon.ro portál megszerezte, és pénteken ismertette, az aláírók egyike pedig megerősítette a dokumentum hitelességét. A Márki-Zay Péternek címzett levelet Borboly Csaba, Tamás Sándor, Péter Ferenc és Pataki Csaba, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megye önkormányzatának elnöke, valamint e megyék megyeszékhelyeinek a polgármesterei: a csíkszeredai Korodi Attila, a sepsiszentgyörgyi Antal Árpád, a marosvásárhelyi Soós Zoltán és a szatmárnémeti Kereskényi Gábor írta alá.Ajánljuk még
Lezárhatták az áramellátást Ukrajna felé a szlovákok
Az Európai Unió tagállamainak energiarendszer-üzemeltetőit összefogó ENTSO-E szerint kilenc napja nincs árammozgás Szlovákia és Ukrajna között. Egyelőre sem Kijev, sem Pozsony nem adott ki közleményt az üggyel kapcsolatban, a jelek mégis arra utalnak, hogy a szlovákok válaszul a Barátság-kőolaj vezeték elleni támadásra lezárhatták az energiamozgást.
Bővítés igen, Ukrajna már nem annyira - Brüsszel korántsem lehet magabiztos
Még a nagy országok állampolgárai is bizonytalanok, hogy kellenek-e az ukránok az EU-ba.
Honnan jöttek azok a fránya drónok és kinek lehetett érdeke a becsapódásuk?
Kuleba elszökött Ukrajnából, vajon most már mást gondol a rezsimről?
Ha süllyed a hajó, a patkányok menekülnek. Ha az olvasó úgy gondolná, hogy ezzel lepatkányoztuk a volt ukrán külügyminisztert, akkor nem téved, Dmitro Kuleba ugyanis gondolt egyet és lelépett hazájából, mert a rezsim most éppen őt pécézte ki, mint hazaárulót.
