Tajtékzott a DK – populista ellenzéki felszólalások napirend előtt az Országgyűlésben

Molnár Gyula (MSZP) a 2016-ban központosított hulladékgazdálkodás problémáira hívta fel a figyelmet. Elmondta, a cég 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, az egymilliárd forintért készített számlázószoftver nem működik, a zárszámadást nem tudták időben leadni, a behajtást pedig több milliárd forintért kiszervezték. Azt javasolta, szüntessék meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t, amelyet ő "nemzeti szemét zrt."-nek nevezett, térítsék meg a károkat a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. Adják vissza ezt a feladatot az önkormányzatoknak! - szorgalmazta.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: "szemét nem marad elszállítatlanul". A kormány abban a pillanatban intézkedett, amikor probléma merült fel - mutatott rá, és a közszolgáltatás kiszámítható üzemeltetésével indokolta az NHKV létrehozását.

Szólt arról, hogy 2016-ra megháromszorozták az újrahasznosított hulladék arányát, a szelektív hulladékgyűjtés ilyen mértékű fejlesztése pedig magával vonta a hulladékgazdálkodás működési költségeinek növelését. Ezt a következő időszakban "a hulladékban rejlő érték eladásával" próbálják megoldani - tette hozzá. Kitért arra, míg a szocialisták kormányzása idején megduplázódtak a szemétszállítási díjak, addig a mostani kormány csökkentette a rezsit. Ha valaki számon kérheti a mostani kormányt, azok nem önök - hangoztatta.

DK-s kirohanás, Fideszes riposzt

Arató Gergely (DK) szerint a kormány nem akarja betartani a saját maga által beterjesztett törvényt, nem akarja megkötni a CEU működését biztosító nemzetközi szerződést. Szerinte a kormány gyűlöl mindent, ami szemben áll a "konzervatív, fundamentalista, avítt, múltba forduló, szabadságot korlátozó és a társadalmi különbségeket növelő, zárt világával". Hozzátette: a CEU, az egyik legjobb magyar egyetem a tanulás szabadságát, a kritikus gondolkodást, a társadalmi problémákkal való őszinte szembenézést, a nyugati világ nyitott értékeit képviseli. Ha elüldözik a CEU-t, a vesztes a magyar felsőoktatás, Budapest és Magyarország lesz. Éljenek önök a szabadságukkal és menjenek el önök! Maradjon a CEU! - hangoztatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, "kibújt a szög a zsákból", a DK egy olyan Magyarországot szeretne, ahol a nemzeti gondolkodásúak nem léteznek, és ez a 93 ezer négyzetméter a Soros György által fizetett globalizmus terepe lenne.

Visszautasította, hogy a képviselő egyenlőségjelet tett a magyar felsőoktatás színvonala és a CEU között. Majd felsorolta, hogy több egyetemi rangsorban is számos magyar felsőoktatási intézmény szerepel. Felháborítónak minősítette, hogy a politikus a tudomány szabadságát, a szólás szabadságát azonosítja a CEU ügyével. Ha pár hónap múlva elsétál a Közép-Európai Egyetemre, akkor ott tanárokat és diákokat fog látni, akik tanítanak és tanulnak - közölte.

LMP: Nem szabad elfogadni a második éghajlatváltozási stratégiát

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint az Országgyűlés által most tárgyalt második nemzeti éghajlatváltozási stratégia már most elavult, ezért azt nem szabad megszavazni. A kormánynak át kell dolgoznia a stratégiát - közölte. Szorgalmazta, hogy egy új, valós körülményekre és fenntartható alapokra épülő stratégia legyen az iránymutató, a dokumentumban elérhető, konkrét célok és dátumok szerepeljenek.

Közölte, támogatják azt az uniós törekvést, hogy szigorítsák az autók okozta szén-dioxid kibocsátást 2030-ra, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány nem a magyar emberek egészségért, hanem a bajor autóipar érdekeiért lobbizik. Cseresnyés Péter államtitkár válaszában hangsúlyozta, a kormány tisztában van azzal, hogy a Kárpát-medence fekvése és természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozásnak. Szerinte a nemzeti éghajlatváltozási stratégia aktuális és teljes körű, foglalkozik a rövid-, a közép- és a hosszútávú célokkal is, a konkrét intézkedéseket az elfogadását követő hat hónapon belül elkészítendő és három évre szóló cselekvési terv tartalmazza majd.

Jobbik: A csokot az egyedülállók, a nyugdíjasok, a társasházak nem tudják igénybe venni

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tette szóvá, hogy a lakástakarékokat eddig az egyedülállók, az egygyermekes családok, az idősek és a társasházak, több százezres csoportok is igénybe tudták venni, a családi otthonteremtési támogatást (csok) azonban nem fogják tudni felhasználni. Szerinte azt a plusz forrást, amelyet most a csokra akarnak fordítani, az építőanyag, a munkaerő árának növekedése, a kedvezményes lakásáfa megszüntetése felemészti. Ezek az intézkedések azt üzenik a magyar fiataloknak és aktívaknak, hogy külföldön tágasabb, mert itt nem tudsz megspórolni magadnak egy lakásra valót - hangoztatta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, "újra kibújt a jobbikos szög a zsákból"; szerinte a képviselő azt szeretné, hogy a bankrendszert, a befektetőket támogassák. Rámutatott, hogy a lakástakarékok piacát négy szervezet uralta, a legnagyobbnak, a Fundamentának 76 százalékban német pénzügyi befektetők a tulajdonosai. A cég csak 2017-ben hatmilliárd forint kamatnyereségre tett szert a hitelezésből, de ezt nem adta vissza a befektetőknek - mondta. A csok hatékonyabb rendszer, eddig 90 ezren vették igénybe 250 milliárd forint értékben - tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI