Pesti Srácok

Tálib terroristák robbantásokkal akadályozzák a választások lebonyolítását Afganisztánban

Tálib terroristák robbantásokkal akadályozzák a választások lebonyolítását Afganisztánban

Több robbanás rázta meg szombaton az afgán fővárost, Kabult, legalább hárman meghaltak, 30-an megsebesültek - mondta egy egészségügyi szóvivő. Az afgán választási bizottság eközben közölte, hogy szervezési és technikai problémák miatt meghosszabbítják a szavazást.

Afganisztánban szombaton kezdődtek meg a parlamenti választások, a voksolást rendkívüli biztonsági intézkedések kíséretében rendezik. Az afgán belügyminisztérium tájékoztatása szerint 15 támadás történt az országban, legtöbbjüket házilagos készítésű robbanószerrel hajtották végre, de voltak rakétatámadások is. A Pazsvok afgán hírügynökség Twitter-bejegyzése szerint legalább 15 ember halt meg, és 110 sebesült meg a támadásokban. A kabuli kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib szélsőségesek korábban a voksolás bojkottálására szólították fel a lakosságot, és támadásokkal fenyegettek. Zabiulláh Mudzsáhid tálib szóvivő szombati Twitter-üzenetében ismét távolmaradásra szólította fel a lakosságot.

- írta.

PestiSracok facebook image

Az AFP francia hírügynökség egyik újságírója - elmondása szerint - menekülő, rémült emberek tömegét látta az egyik, iskolában kialakított szavazóhelyiségben bekövetkezett robbanást követően. A francia hírügynökségnek egy szemtanú elmondta, hogy bomba robbant egy szavazóhelyiségként szolgáló mecsetben is, egy rendőr megsebesült. Asraf Gáni afgán elnök a szavazóhelyiségeket járja, és voksolásra buzdítja az embereket.

A szavazást rendkívüli biztonsági intézkedések kíséretében rendezik, a legtöbb nagyvárosban például teljesen vagy jelentősen korlátozzák a közlekedést; a biztonságra több, mint 54 ezer katona, rendőr és a titkosszolgálatok munkatársai felügyelnek. Nadzsíb Dánes belügyi szóvivő később bejelentette, hogy további 20 ezer katonát küld az ország 21 ezer szavazóhelyiségének biztosítása érdekében. Az országban uralkodó rossz biztonsági helyzet miatt azonban a választóhelyiségek harmada nem is nyitott ki. Számos további szavazóhelyiség szervezési és technikai problémák miatt nem tudott kinyitni idejében. A választási bizottság bocsánatot kért a voksolóktól, és ígéretet tett arra, hogy ezeknek a szavazóhelyiségeknek a nyitvatartását meghosszabbítják, egyes esetekben akár vasárnapig. A szavazás napjára lezárták a legfontosabb, torkami határátkelőt Pakisztán felé. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint délután négy, közép-európai idő szerint 13.30-ig tartanak nyitva. Az első, előzetes eredményekre november 10-én lehet számítani, a hivatalos eredményeket pedig december 20-án ismertetik a tervek szerint.

Kandahár tartományban a választásokat nem sokkal a voksolás előtt egy magas rangú tisztségviselők ellen elkövetett merénylet miatt elhalasztották, Gazniban pedig már nyáron ez a döntés született a választókerületek újrarajzolása körüli megoldatlan kérdések miatt. Ez Afganisztánban a harmadik parlamenti választás a tálibok 2001-es bukása óta, és az első, amelyet az afgán hatóságok teljes mértékben egyedül szerveznek és biztosítanak. A parlamenti választásokat így is több éves csúszással rendezik az eredetileg kitűzött időponthoz képest. Párhuzamosan tartományi választásokat is rendeznek a hozzávetőleg 34 millió lakosú országban.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.