Pesti Srácok

Tálib terroristák robbantásokkal akadályozzák a választások lebonyolítását Afganisztánban

Tálib terroristák robbantásokkal akadályozzák a választások lebonyolítását Afganisztánban

Több robbanás rázta meg szombaton az afgán fővárost, Kabult, legalább hárman meghaltak, 30-an megsebesültek - mondta egy egészségügyi szóvivő. Az afgán választási bizottság eközben közölte, hogy szervezési és technikai problémák miatt meghosszabbítják a szavazást.

Afganisztánban szombaton kezdődtek meg a parlamenti választások, a voksolást rendkívüli biztonsági intézkedések kíséretében rendezik. Az afgán belügyminisztérium tájékoztatása szerint 15 támadás történt az országban, legtöbbjüket házilagos készítésű robbanószerrel hajtották végre, de voltak rakétatámadások is. A Pazsvok afgán hírügynökség Twitter-bejegyzése szerint legalább 15 ember halt meg, és 110 sebesült meg a támadásokban. A kabuli kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib szélsőségesek korábban a voksolás bojkottálására szólították fel a lakosságot, és támadásokkal fenyegettek. Zabiulláh Mudzsáhid tálib szóvivő szombati Twitter-üzenetében ismét távolmaradásra szólította fel a lakosságot.

- írta.

PestiSracok facebook image

Az AFP francia hírügynökség egyik újságírója - elmondása szerint - menekülő, rémült emberek tömegét látta az egyik, iskolában kialakított szavazóhelyiségben bekövetkezett robbanást követően. A francia hírügynökségnek egy szemtanú elmondta, hogy bomba robbant egy szavazóhelyiségként szolgáló mecsetben is, egy rendőr megsebesült. Asraf Gáni afgán elnök a szavazóhelyiségeket járja, és voksolásra buzdítja az embereket.

A szavazást rendkívüli biztonsági intézkedések kíséretében rendezik, a legtöbb nagyvárosban például teljesen vagy jelentősen korlátozzák a közlekedést; a biztonságra több, mint 54 ezer katona, rendőr és a titkosszolgálatok munkatársai felügyelnek. Nadzsíb Dánes belügyi szóvivő később bejelentette, hogy további 20 ezer katonát küld az ország 21 ezer szavazóhelyiségének biztosítása érdekében. Az országban uralkodó rossz biztonsági helyzet miatt azonban a választóhelyiségek harmada nem is nyitott ki. Számos további szavazóhelyiség szervezési és technikai problémák miatt nem tudott kinyitni idejében. A választási bizottság bocsánatot kért a voksolóktól, és ígéretet tett arra, hogy ezeknek a szavazóhelyiségeknek a nyitvatartását meghosszabbítják, egyes esetekben akár vasárnapig. A szavazás napjára lezárták a legfontosabb, torkami határátkelőt Pakisztán felé. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint délután négy, közép-európai idő szerint 13.30-ig tartanak nyitva. Az első, előzetes eredményekre november 10-én lehet számítani, a hivatalos eredményeket pedig december 20-án ismertetik a tervek szerint.

Kandahár tartományban a választásokat nem sokkal a voksolás előtt egy magas rangú tisztségviselők ellen elkövetett merénylet miatt elhalasztották, Gazniban pedig már nyáron ez a döntés született a választókerületek újrarajzolása körüli megoldatlan kérdések miatt. Ez Afganisztánban a harmadik parlamenti választás a tálibok 2001-es bukása óta, és az első, amelyet az afgán hatóságok teljes mértékben egyedül szerveznek és biztosítanak. A parlamenti választásokat így is több éves csúszással rendezik az eredetileg kitűzött időponthoz képest. Párhuzamosan tartományi választásokat is rendeznek a hozzávetőleg 34 millió lakosú országban.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.