Pesti Srácok

Tuzson: A magyar falu megerősítése Magyarország jövője

Tuzson: A magyar falu megerősítése Magyarország jövője

Olyan közigazgatást kell kialakítani, amely képes erősíteni a magyar falu megtartóerejét, segít megőrizni az ország hagyományos területi szerkezetét - jelentette ki a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára szerdán Szegeden.

Tuzson Bence sajtótájékoztatón kifejtette, a magyar falu megtartóerejének erősítése nélkül nem lehet Magyarország jövőjéről beszélni. Úgy kell alakítani a közigazgatás szervezetét, hogy az állam szolgáltatásai a falvakból éppen úgy elérhetők legyenek, mint a városokból - mondta az államtitkár, hozzátéve: közelíteni kell egymáshoz az igazságügyi, belügyi és közigazgatási szervezetrendszert.

A kormányablakok lehetővé teszik, hogy az emberek gyorsabban és hatékonyabban intézhessék ügyeiket. A jelenleg működő 295 kormányablak mellett újabbak kialakítását is tervezik. Emellett növelnék a mobil kormányablakok számát is; a cél az, hogy a buszok eljussanak szinte az összes településre, lehetővé téve az összes ügytípus elintézését helyben - közölte a politikus.

A közigazgatás átalakítása során mintegy hétszáz ügytípus egy részét megszüntetnék, a másik felét egyszerűsítenék vagy a szakmailag illetékes kamarákhoz telepítenék - tudatta az államtitkár.

PestiSracok facebook image

A politikus fontos feladatnak nevezte a digitalizációt. Mint mondta, jelenleg is sok olyan ügy van, melyet elektronikusan el lehet intézni, a közigazgatásban azonban 130-féle szakrendszer működik, amelyek átjárhatósága nem biztosított teljesen. A közigazgatás területére is be kell hozni a mesterséges intelligenciát, olyan szoftverrobotokat alkalmazva, melyek képesek kiváltani a lassabb, manuális munkát - érvelt.

Kérdésre válaszolva Tuzson Bence kifejtette, a közigazgatás átalakítása nem leépítés-, hanem szolgáltatásközpontú. Az ügyek áttekintése jelenleg folyik, ezután határozható meg, mi az az optimális létszám, amellyel a feladatok elláthatók.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.