Pesti Srácok

Új-Zélandon elkérhetik a számítógépes jelszavakat a határőrök

Új-Zélandon elkérhetik a számítógépes jelszavakat a határőrök

Új-Zélandon egy új törvény alapján a határőrök ezentúl elkérhetik az országba belépők számítógépes jelszavait és átnézhetik elektronikai eszközeiket. Egy jogvédő szervezet élesen bírálja a jogszabályt. A héten életbe lépett törvény szerint aki megtagadja jelszavai megadását, akár 5000 új-zélandi dollárig (2800 euró) terjedő pénzbüntetést kaphat, a hatóságok pedig elkobozhatják vagy akár meg is semmisíthetik az adott eszközt.

Az Új-zélandi Emberi Jogi Tanács erősen eltúlzottnak találja a törvényt. Thomas Beagle, a tanács elnöke a magánéletbe való súlyos beavatkozásnak nevezte az intézkedés lehetőségét, mert a határőrök olyan személyes információkhoz juthatnak hozzá, amelyekhez egyáltalán nincs közük, például az illető e-mailjeihez vagy orvosi kórtörténetéhez. Terry Brown, a határőrség szóvivője azzal indokolta a törvény megalkotását, hogy egyértelművé kellett tenni a gyermekek kizsákmányolásával, drogcsempészettel vagy terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményeket vizsgáló tisztségviselők hatáskörét azokra az esetekre, amikor felmerül bennük a gyanú, hogy törvénysértéssel állnak szemben.

Az új-zélandi határőrség adatai szerint 2017-ben az országba 6,6 millió turista érkezett, a határőrök pedig 537 alkalommal vizsgáltak át különböző elektronikai eszközöket.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.