Pesti Srácok

Washingtonba várják Vlagyimir Putyint

Washingtonba várják Vlagyimir Putyint

Váratlan bejelentést tett pénteken John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója: a jövő év elejére Washingtonba várják Vlagyimir Putyint. A novemberi kongresszusi választások előtt, valamint a Moszkva állítólagos beavatkozását vizsgáló Mueller-vizsgálat idején az orosz államfő meghívásának bejelentése olajnak ígérkezik a tűzre az amerikai belpolitikában. Putyin több, mint tíz esztendeje volt utoljára Washington vendége.

John Bolton, Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Tbilisziben, az amerikai–orosz vetélkedés egyik fő terepének számító Georgia fővárosában jelentette be, hogy a jövő év elejére meghívták Washingtonba az orosz államfőt; egyelőre még nincs hír arról, hogy Putyin elfogadta-e az invitálást – írta szombaton a Magyar Idők. A napokban Moszkvában tárgyaló Bolton megfogalmazásából úgy tűnik, nem az amerikai protokoll legmagasabb szintjét jelentő, díszvacsorával együtt járó állami vizitről, hanem munkalátogatásról lenne szó. Putyin legutóbb 2005-ben, még George W. Bush elnöksége idején járt a Fehér Házban, ahol Barack Obama nyolcéves regnálása idején nem látták szívesen. A pénteki bejelentés annak fényében meglepő, hogy számos elemző szerint csaknem harminc éve, a hidegháború vége óta nem volt olyan feszült nemcsak Washington és Moszkva, de az egész Nyugat és Oroszország viszonya, mint most. A novemberi amerikai kongresszusi választások előtt ismét felerősödtek az orosz beavatkozással kapcsolatos félelmek: egy hete vádat is emeltek emiatt egy orosz nővel szemben, ahogyan korábban a 2016-os elnökválasztásba való beavatkozással vádoltak meg oroszokat.

Trump feje felett eközben Damoklész kardjaként függ a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat, amely éppen Moszkvának az amerikai politikában játszott szerepére hivatott rávilágítani. Korábban éppen ezért arról szóltak a hírek, hogy Putyint nem hívják meg, amíg le nem zárul a Mueller-vizsgálat, ráadásul Trump még néhány napja is újabb borsot tört az oroszok orra alá, amikor bejelentette: felmondja a Moszkvával még a hidegháború idején, több, mint harminc éve kötött INF-szerződést, amely a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről rendelkezik. Bolton pénteken arról beszélt, hogy Washington azt fontolgatja, hozzon-e újabb büntetőintézkedéseket Oroszország ellen Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya nagy-britanniai megmérgezése miatt. A Nyugat Moszkvát vádolja ebben az ügyben, a vádakat az oroszok nem ismerik el. Trump és Putyin többször is találkozott egymással az amerikai elnök tavalyi hivatalba lépése óta, és az idén nyáron, Helsinkiben első különtalálkozójukon vettek részt, igaz, ez nem a legfényesebben alakult Trump számára, aki az egybehangzó, republikánus és demokrata párti értékelések szerint is gyengének és esetlennek mutatkozott a nemzetközi porondon nála rutinosabb kollégájához képest. A két vezető legközelebb várhatóan a következő hónapban, Párizsban találkozik, az első világháború lezárásának századik évfordulója alkalmából rendezett eseményen. Bolton közlése szerint ekkor csak röviden egyeztetnek majd.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.