Pesti Srácok

A BKK azonnali hatállyal felmondta az elektronikus jegyrendszerre kötött szerződést

A BKK azonnali hatállyal felmondta az elektronikus jegyrendszerre kötött szerződést

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A fővárost nem érte anyagi kár - közölte Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes csütörtökön, hangsúlyozva, a projekt problémáiról a főváros vezetésének nem volt tudomása.

Közleményében Bagdy Gábor azt írta, az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKK szerződött, és a közlekedési központ menedzselte a projektet, az azzal kapcsolatos problémákról sem Tarlós István főpolgármesternek, sem neki nem voltak információi. Közölte, annak indoka, hogy a BKK felmondta a szerződést, "a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése" volt. Bagdy Gábor jelezte, a fővárost nem érte anyagi kár. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a probléma hosszú ideig tartó elhallgatása miatt "a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza".

A főváros és a hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselője 2013. szeptember 6-án írta alá a fővárosi közösségi közlekedés elektronikus jegyrendszerének hitelszerződését Budapesten. A szerződést Tarlós István főpolgármester és Jean-Patrick Marquet, az EBRD önkormányzati és környezetvédelmi infrastruktúráért felelős igazgatója írta alá. Az EBRD 54,5 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 17,6 milliárd forintos) hitelt nyújtott a fejlesztéshez, amelynek három fő célja a jegyrendszer megújítása, új jegyvásárlási csatornák nyitása és a bliccelés visszaszorítása volt.

A BKK-s dolgozói tesztkártyák kiosztásával 2015 decemberében kezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme, amelyet RIGO-nak neveztek el. A központ tavaly augusztusban üzemelte be az első olyan beléptetőkapukat a Deák téri metróállomáson, amelyeket az elektronikus jegyrendszer részeként minden metróállomáson telepítenének. Ezek egy ideig tesztüzemben működtek, ma nyitott állapotban vannak. A tervek szerint idén indult volna "élesben" az üzem. A társaság január 9-én kezdte el az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó jegyérvényesítők tesztelését egy buszon a fővárosban. A Fővárosi Közgyűlés február 21-i ülésén a képviselők jóváhagyták, hogy a közgyűlés 1,5 milliárd forint éven belüli kölcsönt nyújtson a BKK-nak az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.