Pesti Srácok

A diaszpóratanács résztvevői határozottan tiltakoznak a kárpátaljai magyarság megfélemlítése ellen

A diaszpóratanács résztvevői határozottan tiltakoznak a kárpátaljai magyarság megfélemlítése ellen
Budapest, 2018. november 15. A világban szétszórtságban élõ magyarság szervezeteit tömörítõ Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülése a fõvárosi Várkert Bazárban 2018. november 15-én. Szemben középen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette balról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b2) és Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttmûködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelõs miniszteri biztos (b), jobbról Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára (j2) és Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelõs miniszteri biztos (j). MTI/Koszticsák Szilárd

A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai határozottan tiltakoznak a kárpátaljai magyarság megfélemlítése és jogainak csorbítása ellen – többek között ezt tartalmazza a testület csütörtöki ülésén elfogadott, MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozat. A dokumentumban rögzítették, hogy a tanács támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségeket jogaikért és biztonságos életfeltételeik megteremtéséért folytatott harcukban.

A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai örömüknek adnak hangot, és történelmi jelentőségűnek tartják, hogy immáron több, mint egymillió magyar vált közjogilag is a nemzet részévé. Továbbra is elkötelezettek az egyszerűsített honosítási eljárás – a tagszervezetek és a külképviseletek útján való – népszerűsítésében. Üdvözlik azt a javaslatot, amelynek elfogadásával az európai uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is részt vehetnek az Európai Parlament tagjainak megválasztásában. A tanács tagjai azon meggyőződésüknek hangot adva, hogy a magyarságnak kiemelt szerepe van Európa jövőjének alakításban és az európai kultúra megőrzésében, arra buzdítják a külhoni magyarságot, hogy vegyen részt a 2019. májusi európai parlamenti választásokon. Üdvözlik, hogy a Hétvégi magyar iskolák találkozójának rendszeresítésével olyan állandó fórum jön létre, amely lehetőséget nyújt az oktatás aktuális kérdéseivel kapcsolatos folyamatos tapasztalatcserére – olvasható a zárónyilatkozatban.

Szintén üdvözlik, hogy idén több, mint száznegyven ösztöndíjas részvételével folytatódik a diaszpóraszervezetek munkáját segítő Kőrösi Csoma Sándor Program. Örömmel veszik tudomásul, hogy a program az ösztöndíjasok létszámának növelésével még több helyszínen tud hozzájárulni a magyar szervezetek közösségépítő tevékenységéhez. Sikeresnek ítélik a Mikes Kelemen Programot, amelynek köszönhetően közel 300 köbméternyi, megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári és levéltári dokumentumot sikerült megmenteni és Magyarországra szállítani. Szorgalmazzák a hazaérkezett anyagok magyarországi bemutatását annak érdekében, hogy minél többen ismerjék meg a diaszpórában élő magyarság történetét. Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség lebonyolításában működő Diaszpóra Programban idén ezer, diaszpórában élő magyar fiatal anyaországi látogatása valósul meg. Örömüknek adnak hangot, hogy a magyarság széleskörű összefogásával több, mint egymillió aláírást sikerült összegyűjteni a kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtését célzó Minority SafePack – Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés támogatására – olvasható a dokumentumban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.