Pesti Srácok

A gyermekek vették át az irányítást az Állatkertben

A gyermekek vették át az irányítást az Állatkertben

Világszerte november 20-án ünneplik a gyermekjogok világnapját, idehaza pedig már most is hallatják hangjukat a gyerekek: a hét elején egy tűzoltókapitányság, majd az FTC, most pedig az Állatkert felett vették át a hatalmat. Az UNICEF Magyarország Gyerekhang kampányának részeként Király és Várkapitány került a Holnemvolt Vár élére, ők indították el a Hetedhét Palota interaktív játékait. A kicsik a Sünispotály főállatorvosával és gondozóival együtt megvizsgálták és ellátták a mentőhelyen lábadozó sünöket és vörös vércsét, majd megetették a simogatóban a dámszarvasokat, végül a Palotacukrászatban finom édességeket készítettek és fogyasztottak a kis cukrászok.

Az UNICEF Magyarország másodjára csatlakozik a Gyerekhang kampánnyal a globális kezdeményezéshez, a világnap alkalmából fordított napot tartanak számtalan intézménynél, vállalatoknál. Az üzenet az, hogy ne csak most, hanem a hétköznapokban is figyeljünk oda a gyerekekre, hallgassuk meg a véleményüket, vonjuk be őket az életüket érintő kérdésekbe – közölte a PestiSrácok.hu-val Kordos Szabolcs, az UNICEF Magyar Bizottságának senior kommunikációs tanácsadója. Az eseményen egyúttal kihirdették az idei Gyerekhanghoz kötődő Gyerekrajz verseny eredményét, közel ezer pályamű érkezett az ország minden pontjáról a szervezet felhívására. Több képet is szociális intézményekben élő gyerekek küldtek be. A „Ha lehetne egy kívánságom…” gondolat ihlette meg a fiatalokat, a zsűrinek három korosztályban kellett győzteseket hirdetnie, nehéz helyzetüket jól jelzi, hogy két kategóriában is holtverseny született a második helyen. A győztes alkotásokat országszerte láthatják az érdeklődők, hiszen a JCDecaux felajánlásának köszönhetően péntektől citylight-plakátokon köszönnek vissza a képek. A Gyerekrajz pályázat főtámogatója az ICO Zrt. SÜNI márkája volt.

A képeket végiglapozva láthatjuk a gyermeki elme elevenségét, lovak, kutyák, pónik és sok unikornis tűnik fel, valamint rengeteg bájos kívánság: volt, aki például biciklire vágyott, más arra, hogy legyen harmadik része a Deadpoolnak. Sokan egy szebb, jobb, élhetőbb világról álmodnak – ez visszatükröződik a győztesek alkotásain is. Olyan jövőkép tárul elénk ezekben az alkotásokban, amelyekben kevesebb az erőszak, az éhség, szenvedés, és zöldebb, tisztább a világ – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

cof
11-14 éves korosztály
6-10 éves korosztály
KAT_5074
UNICEF Állatkert

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.