Pesti Srácok

A Legfőbb Ügyészség elutasította Niedermüllerék önmagukat hazaárulással feljelentő hisztijét

A Legfőbb Ügyészség elutasította Niedermüllerék önmagukat hazaárulással feljelentő hisztijét

A Legfőbb Ügyészség az elutasító határozatában megerősítette, hogy jogszabályban rögzített büntethetőségi akadály következtében az immunitást élvező európai parlamenti képviselők bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásuk ideje alatt és azt követően – nem vonhatók felelősségre a leadott szavazatuk alapján. Mindezek miatt nem indulhatott az önmagukat feljelentő képviselők ellen az általuk hiányolt tényleges nyomozás.

Megtévesztő minden olyan értelmezés, amely szerint az ügyészség érdemben állást foglalt volna a feljelentésben szereplő hazaárulás kérdésében. 2018 szeptemberében két európai parlamenti képviselő feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, amelyben maguk ellen kérték büntetőeljárás megindítását hazaárulás bűntette miatt. A feljelentést arra alapozták, hogy 2018. szeptember 12-én megszavazták az úgynevezett „Sargentini-jelentést”. A feljelentők olyan sajtómegjelenésekre hivatkoztak, amelyekben különböző politikai közszereplők nyilatkoztak és azt a véleményt képviselték, hogy a jelentés megszavazói lényegében hazaárulást követtek el. A feljelentők erre utalva kérték maguk ellen az eljárás megindítását.

Az európai parlamenti képviselőket az Európai Unió szabályai és az azokkal összhangban lévő magyar szabályozás szerint az e minőségben leadott szavazataik, illetve a képviselői megbízatásukkal összefüggésben közölt tény vagy vélemény tekintetében a magyar országgyűlési képviselőkkel azonos immunitás illeti meg. Ennek értelmében a képviselő, bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata alapján. Mindez Magyarországon, sőt az Európai Unióban és a világ legtöbb országában közismert tény. Mindezek alapján a feljelentők által megjelölt bűncselekmény – objektív büntethetőségi akadály, jogszabály engedélye folytán – nem állapítható meg, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség a 2018. október 2-án kelt határozatában – a szubjektív oldal vizsgálata nélkül – a feljelentések elutasításáról határozott.

Az európai parlamenti képviselők e határozattal szemben panaszt jelentettek be, amelyben kifogásolták, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség érdemben nem foglalt állást a körben, hogy az általuk megvalósított cselekménnyel ténylegesen elkövették-e a hazaárulás bűntettét. A Legfőbb Ügyészség a 2018. október 25. napján kelt határozatával elutasította a képviselők panaszát.

PestiSracok facebook image

A Legfőbb Ügyészség rámutatott arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség – a panaszban írtakkal szemben – kiegészítést nem igénylő, helytálló indokát adta a feljelentés elutasításának. A főügyészségnek tehát érdemben nem kellett vizsgálnia a hazaárulás megvalósulásának a kérdését, mivel a jogszabály engedélye a jelen esetben kizárja a büntethetőséget.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!