Pesti Srácok

A Legfőbb Ügyészség elutasította Niedermüllerék önmagukat hazaárulással feljelentő hisztijét

A Legfőbb Ügyészség elutasította Niedermüllerék önmagukat hazaárulással feljelentő hisztijét

A Legfőbb Ügyészség az elutasító határozatában megerősítette, hogy jogszabályban rögzített büntethetőségi akadály következtében az immunitást élvező európai parlamenti képviselők bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásuk ideje alatt és azt követően – nem vonhatók felelősségre a leadott szavazatuk alapján. Mindezek miatt nem indulhatott az önmagukat feljelentő képviselők ellen az általuk hiányolt tényleges nyomozás.

Megtévesztő minden olyan értelmezés, amely szerint az ügyészség érdemben állást foglalt volna a feljelentésben szereplő hazaárulás kérdésében. 2018 szeptemberében két európai parlamenti képviselő feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, amelyben maguk ellen kérték büntetőeljárás megindítását hazaárulás bűntette miatt. A feljelentést arra alapozták, hogy 2018. szeptember 12-én megszavazták az úgynevezett „Sargentini-jelentést”. A feljelentők olyan sajtómegjelenésekre hivatkoztak, amelyekben különböző politikai közszereplők nyilatkoztak és azt a véleményt képviselték, hogy a jelentés megszavazói lényegében hazaárulást követtek el. A feljelentők erre utalva kérték maguk ellen az eljárás megindítását.

Az európai parlamenti képviselőket az Európai Unió szabályai és az azokkal összhangban lévő magyar szabályozás szerint az e minőségben leadott szavazataik, illetve a képviselői megbízatásukkal összefüggésben közölt tény vagy vélemény tekintetében a magyar országgyűlési képviselőkkel azonos immunitás illeti meg. Ennek értelmében a képviselő, bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata alapján. Mindez Magyarországon, sőt az Európai Unióban és a világ legtöbb országában közismert tény. Mindezek alapján a feljelentők által megjelölt bűncselekmény – objektív büntethetőségi akadály, jogszabály engedélye folytán – nem állapítható meg, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség a 2018. október 2-án kelt határozatában – a szubjektív oldal vizsgálata nélkül – a feljelentések elutasításáról határozott.

Az európai parlamenti képviselők e határozattal szemben panaszt jelentettek be, amelyben kifogásolták, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség érdemben nem foglalt állást a körben, hogy az általuk megvalósított cselekménnyel ténylegesen elkövették-e a hazaárulás bűntettét. A Legfőbb Ügyészség a 2018. október 25. napján kelt határozatával elutasította a képviselők panaszát.

PestiSracok facebook image

A Legfőbb Ügyészség rámutatott arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség – a panaszban írtakkal szemben – kiegészítést nem igénylő, helytálló indokát adta a feljelentés elutasításának. A főügyészségnek tehát érdemben nem kellett vizsgálnia a hazaárulás megvalósulásának a kérdését, mivel a jogszabály engedélye a jelen esetben kizárja a büntethetőséget.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.