Pesti Srácok

A Legfőbb Ügyészség elutasította Niedermüllerék önmagukat hazaárulással feljelentő hisztijét

A Legfőbb Ügyészség elutasította Niedermüllerék önmagukat hazaárulással feljelentő hisztijét

A Legfőbb Ügyészség az elutasító határozatában megerősítette, hogy jogszabályban rögzített büntethetőségi akadály következtében az immunitást élvező európai parlamenti képviselők bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásuk ideje alatt és azt követően – nem vonhatók felelősségre a leadott szavazatuk alapján. Mindezek miatt nem indulhatott az önmagukat feljelentő képviselők ellen az általuk hiányolt tényleges nyomozás.

Megtévesztő minden olyan értelmezés, amely szerint az ügyészség érdemben állást foglalt volna a feljelentésben szereplő hazaárulás kérdésében. 2018 szeptemberében két európai parlamenti képviselő feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, amelyben maguk ellen kérték büntetőeljárás megindítását hazaárulás bűntette miatt. A feljelentést arra alapozták, hogy 2018. szeptember 12-én megszavazták az úgynevezett „Sargentini-jelentést”. A feljelentők olyan sajtómegjelenésekre hivatkoztak, amelyekben különböző politikai közszereplők nyilatkoztak és azt a véleményt képviselték, hogy a jelentés megszavazói lényegében hazaárulást követtek el. A feljelentők erre utalva kérték maguk ellen az eljárás megindítását.

Az európai parlamenti képviselőket az Európai Unió szabályai és az azokkal összhangban lévő magyar szabályozás szerint az e minőségben leadott szavazataik, illetve a képviselői megbízatásukkal összefüggésben közölt tény vagy vélemény tekintetében a magyar országgyűlési képviselőkkel azonos immunitás illeti meg. Ennek értelmében a képviselő, bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata alapján. Mindez Magyarországon, sőt az Európai Unióban és a világ legtöbb országában közismert tény. Mindezek alapján a feljelentők által megjelölt bűncselekmény – objektív büntethetőségi akadály, jogszabály engedélye folytán – nem állapítható meg, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség a 2018. október 2-án kelt határozatában – a szubjektív oldal vizsgálata nélkül – a feljelentések elutasításáról határozott.

Az európai parlamenti képviselők e határozattal szemben panaszt jelentettek be, amelyben kifogásolták, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség érdemben nem foglalt állást a körben, hogy az általuk megvalósított cselekménnyel ténylegesen elkövették-e a hazaárulás bűntettét. A Legfőbb Ügyészség a 2018. október 25. napján kelt határozatával elutasította a képviselők panaszát.

PestiSracok facebook image

A Legfőbb Ügyészség rámutatott arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség – a panaszban írtakkal szemben – kiegészítést nem igénylő, helytálló indokát adta a feljelentés elutasításának. A főügyészségnek tehát érdemben nem kellett vizsgálnia a hazaárulás megvalósulásának a kérdését, mivel a jogszabály engedélye a jelen esetben kizárja a büntethetőséget.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.