Pesti Srácok

Áder: A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is

Áder: A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is

A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra - mondta Áder János köztársasági elnök a Szent Koronáról rendezett konferencián kedden, az Országházban.

A Veritas Történetkutató Intézet, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat által A Szent Korona és a koronázási jelvények története és szerepe a XX. században címmel szervezett konferencián az államfő kiemelte: a magyar hagyományban régi a meggyőződés, hogy "a Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye".

- mutatott rá.

PestiSracok facebook image

Úgy látja, a szigorúan vett történet fényes pillanatok és viszontagságok vegyülete, de a Szent Korona szerepe nagyobb és teljesebb, mint "a tárgy története a születéstől a Parlament kupolaterméig".

- közölte.

Áder János hangsúlyozta: a tudomány józan érveit figyelembe véve sem túlzás azt állítani, hogy "a Szent Korona megmaradása valóságos csoda", az egyik legszebb közös csodánk, hogy "a dicső és kevésbé dicsőséges időkben is társunk maradt", és "velünk hordozza a századok minden búját és örömét, minden megpróbáltatását és újrakezdését".

Azt mondta: a korona egy térben és időben kiterjedt közösség összetartozásának jelképe, államiságunk szimbóluma, "nemcsak tárgy, de eszme is", hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a XXI. századi magyar ember főhajtása csak akkor lehet igazán hiteles, ha a tudása is az, "ha nemcsak a korona szent nekünk, de hiteles története is az".

- tette hozzá.

Áder János azt hangoztatta: hálával kell gondolni mindazokra, akik az elmúlt évszázadok során a Szent Korona megmentésében a gondviselés munkatársai voltak, és köszönetet kell mondani azoknak, akik ma is védik, óvják, kutatják. Megjegyezte: remélhetőleg múltunk alaposabb ismerete több tudást, bölcsességet ad a jövő nemzedékeknek.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a világtörténelemben a magyar az egyetlen nemzet, amelynek koronája nemcsak díszes ékszer, hanem szent szimbólum, az államiság és függetlenség jelképe, az ország integritásának és szuverenitásának őrzője, jogrendszerünk forrása és garanciája, történelemformáló erő, a magyar nemzet reménysége, fennmaradásának és virágzásának záloga.

Mint mondta, a Szent Korona-eszme máig nemzetösszetartó erő, amelynek értelmében az ország és a hatalom nem az uralkodóé, hanem a koronáé, amelynek része az uralkodó és a nemzet, ketten együtt alkotnak egy egészet.

- tette hozzá a tárcavezető.

Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója arról beszélt, hogy a magyar történelemben meghatározó szerepet játszott a Szent Korona, összefogott egy nemzetet, egy országot, ezért illő méltón megemlékezni róla.

Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta: a Szent Korona kutatásakor építeni kell elődeink ismeretére, ha szükséges, meg kell cáfolni, meg kell haladni a következtetéseiket, és módot kell adni az utódoknak, hogy ugyanezt velünk kapcsolatban is megtehessék.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.