Pesti Srácok

Az '56-os hősök emlékére avatott fel fel emléktáblát Kövér László Peruban

Az '56-os hősök emlékére avatott fel fel emléktáblát Kövér László Peruban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ártatlan áldozatainak emlékére állított márványtáblát avatott fel Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Limában, latin-amerikai hivatalos körútjának utolsó helyszínén – tájékoztatta a házelnök sajtóirodája vasárnap az MTI-t. A házelnök Kaleta Gábor nagykövettel közösen avatta fel az emléktáblát.

A perui parlamenti képviselők és ott élő magyarok jelenlétében tartott megemlékezésen Kövér László rámutatott, hogy Budapestet több, mint tizenegyezer kilométer választja el Limától, mégis számos erős kapocs van Peru és Magyarország között, amelyek alapja a közös nyugati keresztény kultúra. Mint fogalmazott, 1956-ban a magyarok fegyvert ragadtak a szabadságukért a világ legrettegettebb állama ellen, az istentelen és embertelen hatalmat megtestesítő kommunista Szovjetunió ellen, amely akkor több harckocsival támadt Magyarországra, mint amennyi harckocsit küldött Hitler Lengyelország ellen a második világháború kitörésekor. A magyarság 1956-os szabadságharcával a perui nép szolidaritást tanúsított, a nagy földrajzi távolság ellenére lélekben közel álltak a magyarokhoz, így a márványtábla erre a kontinenseken és óceánon átnyúló, példaértékű barátságra emlékeztet – mondta a házelnök.

A nagykövetségen megtartott ünnepségen Kövér László átadta Szeles Tibor katolikus papnak az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet. Tibor atya tíz éve a limai német nyelvű közösség plébánosa, e minőségében a helyi magyar közösség lelki gondozását is ellátja. Kaleta Gábor nagykövet laudációjában kiemelte, neki köszönhető, hogy a tízmilliós városban magyar nyelvű szentmisék vannak, amelyek végén újra és újra felhangzik a Himnusz. Szeles Tibor az erdélyi magyar kispapok, majd a temesvári magyar ifjúság oktatásával, a romániai, illetve az elmúlt évtizedben a perui magyar közösségek lelki gondozásával tevékenyen valósította meg azt a szolgálatot, amit a kereszténység nemzetmegtartó szerepeként ismer el az alaptörvény. Mindezek elismeréseképpen, a perui magyarság nemzeti önazonosságának megőrzéséért végzett évtizedes tevékenységéért adományozta a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkeresztet Szeles Tibor plébánosnak. A házelnök jelen volt a nagykövetség épületében a Perui-Magyar Kereskedelmi Kamara megalapításán, egy, a Székelyföldről elszármazott fiatalasszony és fiának állampolgársági eskütételén, valamint a Perui Balettintézet és a Budapesti Táncművészeti Egyetem együttműködési megállapodásának aláírásán.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.