Pesti Srácok

Az '56-os hősök emlékére avatott fel fel emléktáblát Kövér László Peruban

Az '56-os hősök emlékére avatott fel fel emléktáblát Kövér László Peruban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ártatlan áldozatainak emlékére állított márványtáblát avatott fel Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Limában, latin-amerikai hivatalos körútjának utolsó helyszínén – tájékoztatta a házelnök sajtóirodája vasárnap az MTI-t. A házelnök Kaleta Gábor nagykövettel közösen avatta fel az emléktáblát.

A perui parlamenti képviselők és ott élő magyarok jelenlétében tartott megemlékezésen Kövér László rámutatott, hogy Budapestet több, mint tizenegyezer kilométer választja el Limától, mégis számos erős kapocs van Peru és Magyarország között, amelyek alapja a közös nyugati keresztény kultúra. Mint fogalmazott, 1956-ban a magyarok fegyvert ragadtak a szabadságukért a világ legrettegettebb állama ellen, az istentelen és embertelen hatalmat megtestesítő kommunista Szovjetunió ellen, amely akkor több harckocsival támadt Magyarországra, mint amennyi harckocsit küldött Hitler Lengyelország ellen a második világháború kitörésekor. A magyarság 1956-os szabadságharcával a perui nép szolidaritást tanúsított, a nagy földrajzi távolság ellenére lélekben közel álltak a magyarokhoz, így a márványtábla erre a kontinenseken és óceánon átnyúló, példaértékű barátságra emlékeztet – mondta a házelnök.

A nagykövetségen megtartott ünnepségen Kövér László átadta Szeles Tibor katolikus papnak az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet. Tibor atya tíz éve a limai német nyelvű közösség plébánosa, e minőségében a helyi magyar közösség lelki gondozását is ellátja. Kaleta Gábor nagykövet laudációjában kiemelte, neki köszönhető, hogy a tízmilliós városban magyar nyelvű szentmisék vannak, amelyek végén újra és újra felhangzik a Himnusz. Szeles Tibor az erdélyi magyar kispapok, majd a temesvári magyar ifjúság oktatásával, a romániai, illetve az elmúlt évtizedben a perui magyar közösségek lelki gondozásával tevékenyen valósította meg azt a szolgálatot, amit a kereszténység nemzetmegtartó szerepeként ismer el az alaptörvény. Mindezek elismeréseképpen, a perui magyarság nemzeti önazonosságának megőrzéséért végzett évtizedes tevékenységéért adományozta a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkeresztet Szeles Tibor plébánosnak. A házelnök jelen volt a nagykövetség épületében a Perui-Magyar Kereskedelmi Kamara megalapításán, egy, a Székelyföldről elszármazott fiatalasszony és fiának állampolgársági eskütételén, valamint a Perui Balettintézet és a Budapesti Táncművészeti Egyetem együttműködési megállapodásának aláírásán.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.