Pesti Srácok

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks internetes kiszivárogtatóportál alapítója, Julian Assange ellen - adta hírül internetes honlapján péntekre virradóra a The Washington Post.

A lap információi szerint egy virginiai szövetségi bíróságon emeltek vádat, még augusztusban, de ezt a tényt az amerikai illetékesek nem hozták nyilvánosságra, az ügyet titkosítottként kezelték. A The Washington Post úgy tudja: a vádemelés véletlenül derült ki. Napvilágra került ugyanis Kellen Dwyer virginiai helyettes államügyész egyik átirata, amelyben a konkrét ügy és vádlott nevének említése nélkül arra sürgetett egy bírót, hogy "a vádlott hamis érvelései és az ügyet körülvevő hírverés miatt kezelje bizalmasan az Assange elleni vádemelés ügyét". A vádemelés tényének mindaddig titokban kellett volna maradnia, amíg le nem tartóztatják a még mindig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-t.

A Post meg nem nevezett forrásai szerint a nyilvánosságra került információk megfelelnek a valóságnak. Joshua Stueve, a szóban forgó virginiai államügyészi hivatal szóvivője közölte: a bírósági átiratot tévedésből küldték el, a név is "téves volt". Twitter-fiókján a WikiLeaks péntekre virradóra szintén azt állította: az ügyészi átirat tévedés, a név pedig elírás volt.

A virginiai szövetségi államügyészi hivatal már régóta nyomozott Assange ügyében. Amikor Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, az új amerikai kormányzat úgy döntött, alaposabban megvizsgálja, vajon lehet-e vádat emelni a WikiLeaks munkatársai ellen azért, mert 2010-ben titkosított diplomáciai táviratokat és katonai dokumentumokat szivárogtattak ki. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy a WikiLeaks működtetőinek van-e büntetőjogi felelősségük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kiberprogramját leleplező kiszivárogtatásuk miatt.

PestiSracok facebook image

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat vizsgálta az úgynevezett Mueller-bizottság is, nevezetesen azokat az elektronikus leveleket, amelyek a Demokrata Országos Bizottságtól (a Demokrata Párt vezető szervétől), valamint Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt kampányfőnökétől, John Podestától kerültek ki a 2016-os elnökválasztási kampányban. A Robert Mueller vezette különbizottság egyébként azt vizsgálja, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampányának munkatársai és oroszok között. Amerikai hírszerzők azt gyanítják, hogy a kérdéses e-maileket orosz kémek hekkelték meg, majd továbbították a WikiLeakshez.

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.