Pesti Srácok

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks internetes kiszivárogtatóportál alapítója, Julian Assange ellen - adta hírül internetes honlapján péntekre virradóra a The Washington Post.

A lap információi szerint egy virginiai szövetségi bíróságon emeltek vádat, még augusztusban, de ezt a tényt az amerikai illetékesek nem hozták nyilvánosságra, az ügyet titkosítottként kezelték. A The Washington Post úgy tudja: a vádemelés véletlenül derült ki. Napvilágra került ugyanis Kellen Dwyer virginiai helyettes államügyész egyik átirata, amelyben a konkrét ügy és vádlott nevének említése nélkül arra sürgetett egy bírót, hogy "a vádlott hamis érvelései és az ügyet körülvevő hírverés miatt kezelje bizalmasan az Assange elleni vádemelés ügyét". A vádemelés tényének mindaddig titokban kellett volna maradnia, amíg le nem tartóztatják a még mindig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-t.

A Post meg nem nevezett forrásai szerint a nyilvánosságra került információk megfelelnek a valóságnak. Joshua Stueve, a szóban forgó virginiai államügyészi hivatal szóvivője közölte: a bírósági átiratot tévedésből küldték el, a név is "téves volt". Twitter-fiókján a WikiLeaks péntekre virradóra szintén azt állította: az ügyészi átirat tévedés, a név pedig elírás volt.

A virginiai szövetségi államügyészi hivatal már régóta nyomozott Assange ügyében. Amikor Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, az új amerikai kormányzat úgy döntött, alaposabban megvizsgálja, vajon lehet-e vádat emelni a WikiLeaks munkatársai ellen azért, mert 2010-ben titkosított diplomáciai táviratokat és katonai dokumentumokat szivárogtattak ki. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy a WikiLeaks működtetőinek van-e büntetőjogi felelősségük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kiberprogramját leleplező kiszivárogtatásuk miatt.

PestiSracok facebook image

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat vizsgálta az úgynevezett Mueller-bizottság is, nevezetesen azokat az elektronikus leveleket, amelyek a Demokrata Országos Bizottságtól (a Demokrata Párt vezető szervétől), valamint Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt kampányfőnökétől, John Podestától kerültek ki a 2016-os elnökválasztási kampányban. A Robert Mueller vezette különbizottság egyébként azt vizsgálja, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampányának munkatársai és oroszok között. Amerikai hírszerzők azt gyanítják, hogy a kérdéses e-maileket orosz kémek hekkelték meg, majd továbbították a WikiLeakshez.

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.