Pesti Srácok

Egy hónap alatt visszaszerezte az összes elbizonytalanodott szavazóját a Fidesz

Egy hónap alatt visszaszerezte az összes elbizonytalanodott szavazóját a Fidesz

A korábbi, szeptemberi felmérés kimutatta, hogy a kormánypárt a tavaszi választást követő szárnyalás után valamelyest visszaesett, jó néhány szavazója elbizonytalanodott, és mindent egybevetve a teljes szavazókorú népesség körében négy százalékponttal kevesebb támogatója volt, mint májusban. Októberre azonban a helyzet ismét jelentősen változott: a Fidesz nemcsak ledolgozta a veszteségét, hanem újabb támogatókat tudott maga mellé állítani, és így most még annál is többen szavaznának rá, mint ahányan a tavaszi választás után állították ezt.

Ezzel szemben – egyetlen kivétellel – minden ellenzéki párt szavazótábora csökkent, vagy legfeljebb változatlan maradt szeptember óta. A kivétel a Momentum, amely hajszálnyival erősödött, és ezzel megelőzi az LMP-t – olvasható a Medián a hvg.hu-nak készített kutatásában. Az „Egészpályás feltámadás”-nevet viselő tanulmány szerint a sima szavazatarányon túl több további adat is a Fidesz fölényét mutatja, egyebek mellett az, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak hatvanhét százaléka mondja magát biztos szavazónak, az ellenzéki pártok támogatói körében ez az arány szignifikánsan kisebb, hatvanhárom százalékos. A leginkább elkötelezett a DK tábora, a középmezőnyben van az MSZP és a Jobbik, míg a kisebb pártok, a Momentum, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt támogatóinak jelenleg csak kevesebb, mint a fele tűnik mozgósíthatónak. Minden ellenzéki pártnak bőven kijut az ellenszenvből, a válaszadók több, mint fele állítja, hogy egyikre vagy másikra biztosan nem szavazna. Maguknak az ellenzéki szavazóknak a többsége sem túl nyitott a többi ellenzéki párt irányába: minden második elutasítja a rivális ellenzéki pártok többségét vagy mindegyikét, ugyanakkor elég számottevő azok aránya is, akik nem ragaszkodnának tűzön-vízen át a most választott pártjukhoz.

Az ellenzéki szavazók több, mint harmada azt mondta, hogy ha lenne olyan párt, amelyik jobban megfelel az elvárásainak, arra szavazna, miközben kevesebb, mint kétharmaduk szavazna egészen biztosan arra a pártra, amelyet a kérdőíves interjúban megjelölt. A kis pártok esetében a leggyengébb a kötődés, a Kétfarkú Kutya Párt és a Párbeszéd szavazóinak több, mint háromnegyede, a momentumosok négytizede nyitott lenne másik, megfelelőbb párt iránt. De ma már a korábban nagyon is lojális jobbikosok harmincnyolc, a DK-sok huszonnyolc és az MSZP-szavazók huszonnégy százaléka is elcsábítható lenne. Ami a vezető politikusok népszerűségét illeti, abban is hasonlóan alakulnak az erőviszonyok. A lista felső régiójában csupa fideszes vagy a Fidesz által pozícióba állított személy található, közülük Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester még népszerűbb is lett, mint egy hónapja volt. Az ellenzékiek közül – nem először – egyedül Karácsony Gergely Párbeszéd-vezető, zuglói polgármester került a legkedveltebb tíz politikus közé. Ő annak köszönheti ezt, hogy a Fidesz- és a Jobbik-szavazók bő egyötöde is szívesen látná fontos politikai szerepben. Karácsony korábban gyakran fej fej mellett állt a népszerűségi listán Szél Bernadett-tel, de az utóbbinak most - immár pártonkívüliként - csak huszonhárom pontos a tetszési indexe.

A másik korábbi LMP-társelnök, Hadházy Ákos huszonnyolc százalékot kapott, és ezzel a parlamentben függetlenként dolgozó mindkét korábbi LMP-s vezető jobban áll, mint utódjuk, Keresztes László Lóránt jelenlegi társelnök. Őt csak a szavazókorú népesség negyvenkét százaléka ismeri, és mindössze a tizennégy százalékuk tartja fontos politikai szerepre alkalmasnak. A függetlenek általában sem szerepelnek rosszul. Gémesi György gödöllői polgármester például huszonnégy pontos országos népszerűségével nagyjából a lista középmezőnyébe kerülne. Márky-Zay Pétert a népesség növekvő aránya, hetvenhárom százaléka ismeri. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester hangos konfliktusokat is vállal, és ha emiatt a múlt hónapban hat százalékponttal csökkent is a támogatottsága, a jelenlegi harminckét százalékkal még mindig a kedveltebb politikusok közé tartozik.

PestiSracok facebook image

Forrás: hvg.hu/Medián; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.