Pesti Srácok

Élesedik az amerikai-kínai viszony, miután amerikai hadihajók haladtak át a Tajvani-szoroson

Élesedik az amerikai-kínai viszony, miután amerikai hadihajók haladtak át a Tajvani-szoroson

Áthaladt két amerikai hadihajó a Kínát Tajvan szigetétől elválasztó Tajvani-szoroson, ami tovább fokozhatja a kínai-amerikai viszony feszültségét.

Az amerikai haditengerészet csendes-óceáni flottája közölte: a nemzetközi vizeken történt áthaladás azt mutatja, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a szabad és nyitott indo-csendesóceáni térség iránt. Hozzátette: a nemzetközi jognak megfelelően folytatni fogja a szabad hajózásra vonatkozó tevékenységét. Július óta ez már a harmadik alkalom volt, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Tajvani-szoroson. Kína a Dél-kínai-tenger szinte egészét sajátjának tekinti, míg az Egyesült Államok a hajózás szabadságát hirdetve rendszeresen megjelenik a térségben, ami feszültséget okoz a két ország viszonyrendszerében. Peking provokációnak tartja az amerikai behajózást a szorosba.

Washington 1979-ben szakította meg kapcsolatát Tajvannal, hogy elismerje Pekinget, de továbbra is a sziget szövetségese és első számú fegyverszállítója. Tajvan és az Egyesült Államok között a kapcsolat 1979 óta meglehetősen diszkrét formát ölt, hogy ne ingereljék vele Kínát, amely országa szerves részének tekinti a szigetet. Donald Trump elnökségével azonban meglehetősen feszültté vált a viszony Washington és Peking között, kifejezetten azután, hogy a Trump-kormányzat 250 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki vámtarifákat. Peking válaszlépésként 110 milliárd dollár értékű amerikai termékre vetett ki vámot.

Az amerikai hadihajók napokkal azelőtt haladtak át a kényes témát képező Tajvani-szoroson, hogy a hétvégi argentínai G20-csúcson a tervek szerint kétoldalú találkozót tart Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.