Pesti Srácok

Félidős választásokat tartanak kedden az Egyesült Államokban

Félidős választásokat tartanak kedden az Egyesült Államokban

A négyéves amerikai elnöki ciklus félidejében sorra kerülő, Donald Trump eddigi hivatali tevékenységét értékelő és a második két évet befolyásoló kongresszusi választásokat tartanak kedden az Egyesült Államokban. Teljesen megújítják a 435 tagú szövetségi képviselőházat és újraválasztják a szenátus tagjainak kevesebb, mint a felét, a 100 szenátor közül 35-öt. Ezen kívül 36 államban kormányzóválasztást is tartanak.

Az amerikai törvényhozás (kongresszus) kétkamarás, parlamentből és szenátusból áll. A képviselők és a szenátorok együttesen dolgozzák ki és fogadják el a törvényeket, a szenátusnak azonban hatalma van arra is, hogy meghallgatás után elfogadja az elnök által jelölt kormányzati tisztségviselőket és bírákat. Jelenleg a kongresszus mindkét háza republikánus többségű, vagyis mindkét ház a republikánus elnököt, Donald Trumpot támogatja. A demokraták abban bíznak - és a felmérések és az előrejelzések is ezt támasztják alá -, hogy többséget szereznek a képviselőházban, és ezzel megakadályozhatják, vagy legalább késleltethetik az elnök egyes terveinek megvalósítását. A többség megszerzéséhez a Demokrata Párt képviselő-jelöltjeinek 23 bársonyszéket kell elhódítaniuk a republikánusoktól. Mindazonáltal az amerikai történelemben nem újdonság, sőt, bevált gyakorlat, hogy más párt uralja a törvényhozás egyik vagy mindkét házát, mint amelyik a végrehajtó hatalom (a Fehér Ház) irányítóját adja. Ezt a politikai gyakorlatot megosztott kormányzásnak nevezik.

A küzdelem a képviselői és szenátori bársonyszékekért néhány tagállamban különösen heves és durva vitákkal terhelt volt. Wisconsin, Michigan, Arizona, Florida kifejezetten nagy "csatatérnek" bizonyult. Bill Nelson, floridai demokrata párti szenátor - aki a hétfői felmérések szerint vesztésre áll - egyenesen úgy fogalmazott egy kampányrendezvényen, hogy "az amerikai politikai klíma jelenleg olyan, mint a ruandai volt az 1994-es népirtás előtt, amikor a hutuk tervszerűen legyilkolták a tuszikat". Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke szintén egy kampányrendezvényen azt hangoztatta, hogy a republikánus szavazótábor "a társadalom aljanépe". De az intenzíven kampányoló Donald Trump elnök sem takarékoskodott a sértegetésekkel: a többi között a déli Georgia állam demokrata párti kormányzójelöltjét, Stacey Abramsot nyilvánította "ostobának" és "alkalmatlannak" a feladatra. A félidős választásokon nem csupán a kétkamarás washingtoni törvényhozást, hanem a tagállamok törvényhozását is megújítják. Igaz, Minnesotában, Kansasben, Új-Mexikóban, Dél-Karolinában és Amerikai Szamoán csak a törvényhozás alsóházát, a képviselőházat választják újra, Louisianában, Mississippiben, Virginiában és New Jerseyben pedig nem tartanak helyi parlamenti választásokat.

A választási helyiségek az Egyesült Államok három időzónájában mindenütt helyi idő szerint reggel hét órától este nyolc óráig várják a voksolókat. Egyes településeken már reggel háromnegyed hatkor megnyithatják a helyiségeket, de a voksolás csak hétkor kezdődhet meg. A választási törvény szerint a szavazóhelyiségeknek legalább 13 órán keresztül nyitva kell tartaniuk. Egyes nagyvárosokban polgármester-választás is lesz. Új városvezetőt választ a New Jerseyben lévő Newark, a főváros, Washington, a Tennessee-ben lévő Nashville, az arizonai Phoenix és a kaliforniai San Francisco is. Ezen kívül 37 tagállamban 155 kezdeményezésről lehet majd szavazni. Arkansas és Missouri államokban például a minimálbér megemeléséről, Idahóban, Montanában, Nebraskában és Utah államban a szerény jövedelműek egészségügyi ellátását segítő állami Medicaid-program kibővítéséről, kiterjesztéséről, hét államban (köztük Észak-Dakotában, Michiganben, Missouriban, Oklahomában) pedig a marihuána orvosi célú használatának legalizálásáról.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.