Pesti Srácok

Fülöp Attila: A hideg időben az ellátórendszer igénybevétele a túlélés záloga

Fülöp Attila: A hideg időben az ellátórendszer igénybevétele a túlélés záloga

Az ellátórendszer igénybevételére bíztatta a hajléktalanokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Székesfehérvári Kríziskezelő Központban hétfőn.

A téliesre fordult, hideg időben "a veszélyeztetettség nélküli túlélés záloga az, hogy a hajlék nélküliek igénybe vegyék azt az ellátórendszert, amely az ő megsegítésük érdekében jött létre" - hangsúlyozta Fülöp Attila. Elmondta: nemcsak fagypont alatt, hanem fagypont felett is fennáll a kihűlés veszélye. A következő időszak figyelmet követel mindenkitől, és a hajléktalanoknak lehetőség szerint igénybe kell venniük az ellátásukra létrejött intézményeket - tette hozzá Fülöp Attila. Kiemelte: az ellátórendszer felkészült a téli működésre, a rendőrség, a mentők, a polgárőrök és az önkormányzatok - egymással egyeztetve - segítséget tudnak nyújtani mindenkinek.

Arra kérte az állampolgárokat, hogy hívják a regionálisan működő diszpécserszolgáltatást, ha az utcákon, aluljárókban segítségre szoruló embert látnak. Az államtitkár szerint a felelős gondoskodás nem érhet véget a hajléktalanellátó rendszer működtetésével, az államnak megoldást kell találnia a hajléktalanok társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának elősegítésére is. Azt mondta, sokkal jobb az érintetteknek is, ha a saját munkájukon keresztül oldhatják meg gondjaikat, és nem lesznek rászorulva az ellátórendszerre. Fülöp Attila közölte, hogy Székesfehérvár jó példa minderre. Az államtitkár jelezte, hogy közel kétmilliárd forintos kormányzati program indult első lakhatás néven, amely a lakhatáson felül az önálló életvitelre és foglalkoztatásra is fókuszál. Hozzátette: a programból mintegy 205 millió forint jut Fehérvárnak.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a program sikere rengeteg munkát, törődést igényel, hiszen "igen nehéz sorsokról, árnyalt élethelyzetekről van szó". Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester rámutatott, hogy a városban lehetőség van több lépcsőben a munkaerőpiacra visszakerülni, és a saját életesélyeken jelentősen javítani. A városgondnokságon folyamatosan várják azok jelentkezését, akik ezen az úton kívánnak elindulni - mondta.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: Szekesfehervar.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.