Pesti Srácok

Lángra kell lobbantani az identitás parazsát – Két nap a kisebbségben élő magyarságért

Lángra kell lobbantani az identitás parazsát – Két nap a kisebbségben élő magyarságért

Az aktuális nemzetpolitikai kérdések, köztük a kárpátaljai helyzet szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki és pénteki üléseinek napirendjén - mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Echo TV reggeli műsorában kedden. Kiemelte, a Magyar Állandó Értekezlet a legkomolyabb összmagyar értekezlet, amelyen "az egész világ magyarsága" jelen van, s részt vesznek az ellenzéki pártok is.

A pénteki tanácskozáson áttekintik minden nemzetrész aktuális problémáit, az elért nemzetpolitikai eredményeket. A miniszterelnök-helyettes kiemelte a kárpátaljai helyzetet, hozzátéve, hogy az ott élők most a magyarság leginkább veszélyeztetett csoportja. Semjén Zsolt kitért az identitásmegőrzés fontosságára is, ezen belül az óvodafejlesztési programra. Rámutatott, ha egy gyermeket magyar óvodába íratnak, akkor könnyebben megmarad a magyar iskolarendszeren belül. Jelezte, az identitásmegőrzésére fordított forrásokat megtízszerezték.

- tette hozzá a kormányfőhelyettes.

PestiSracok facebook image

Semjén Zsolt a határon túli magyar szervezetek és pártok támogatásáról szólva hangsúlyozta, a törvényes kereteken belül a magyar államnak támogatnia kell őket; nem szabad szégyenlősnek lenni, nem mindegy, hogy van-e magyar képviselet az adott utódállam országgyűlésében, illetve egy-egy településen van-e magyar polgármester, önkormányzati képviselő. Az utóbbi évek magyar innovációjaként jellemezte az elindított gazdaságfejlesztési programokat. Úgy fogalmazott, soha nem látott fejlesztések valósulnak meg a külhoni magyar területeken, ezekkel mindenki - a külhoni magyarság, a többségi nemzet és Magyarország is - csak nyer.

- közölte.

A Magyar Diaszpóra Tanácsról szólva kifejtette, a szocializmusban az emigrációt mindig ellenségként kezelték. 1990 után ez ugyan megszűnt, az azonban még mindig fennállt, hogy bár az összmagyar tanácskozó értekezlet, a Máért működött, de ott a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak megjelenni.

- mondta Semjén Zsolt. Ezek között említette a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynek keretében évente mintegy 140 ösztöndíjas utazik ki a diaszpóra közösségeihez. Kitért a Mikes-programra, amelynek keretében hagyatékokat, levéltárakat telepítenek haza, illetve a Julianus-programra, amely a magyarság értékeinek összegyűjtését célozza.

Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva kiemelte, az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok az országgyűlési választásokon már szavazhattak; ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is. Megjegyezte, a Demokratikus Koalíció "habitusából fakadóan" össze-vissza hazudozik a kérdésben. Senkinek nincs két szavazata - szögezte le Semjén Zsolt, aki példaként említette, hogy egy erdélyi magyar nem szavazhat a magyar és román listára is, csak arra, ahol a lakóhelye van. Jogkiterjesztésről van szó, amelyet az EU is támogat, s amely az unión kívüli, tehát a vajdasági, a kárpátaljai és a diaszpórában élő magyarságot érinti - közölte a miniszterelnök-helyettes, aki úgy fogalmazott,

Forrás: Echo TV/MTI; Fotó: Echo TV

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.